Amikor majd a termékdíj is 57 forintról 1900 forintra nő – a csomagolóanyag már most nagyon drága

Piaci elemzők szerint a csomagolóanyagok drasztikus áremelkedését hamarosan az élelmiszerek árában is érezni fogjuk. Mi áll a drágulás hátterében, és mi a baj a műanyagok erőszakos kiszorításával? Az alapellátás gondjai nemcsak a műanyagot, hanem a fémet vagy akár a papírt is érintik, és nem annyira hazai vagy európai uniós, hanem világjelenség.

Az élelmiszergyártók arra panaszkodnak, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen megdrágultak a csomagolóanyagok, de nem is merik megtenni, hogy kivárjanak a beszerzéssel, mivel hiányra is számítani kell.

Alapellátási nehézség

A háttérben a csomagoló alapanyagok alapellátási nehézsége áll – tájékoztatott Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára.

Az okait a csomagolóanyag-gyártók is csak találgatják  – írja a magyarmezogazdasag.hu. Annyi biztos, hogy a járvány negatívan érintette a gyártási kapacitásokat, és ez begyűrűzött az ellátási láncba. Például amiatt, hogy a tervezett felújítások következtében kieső termelési kapacitást így nem tudják teljeskörűen pótolni a gyártók.

Ha kisebb mértékben is, de a környezetvédelmet célzó jogszabályi változások is hozzájárulnak a csomagolóanyagok árnövekedéséhez.

A szigorítások miatti technológia-, illetve alapanyagváltások ugyanis időbe telnek, és pénzbe kerülnek. Jellemzően a korábbinál drágább megoldásokkal lehet kiváltani a hagyományos csomagolóanyagokat.

Erőltetett műanyagmentesítés

Az erőltetett műanyagmentesítés miatt nő az igény a papír csomagolószerek iránt, amit a gyártók nem tudnak azonnal követni. A gyártókapacitás érdemi emelése ugyanis többéves folyamat.

A hazai csomagolási és anyagmozgatási szakmai szövetség szerint nem eléggé átgondolt és nem is fenntartható törekvés mindenhonnan kisöpörni a műanyag csomagolásokat.

Nem véletlenül terjedtek el

Az uniós politika ugyanis főként a társított – például műanyag és alufólia vagy többféle műanyag – csomagolóanyagok alkalmazását igyekszik szigorítani, amit Magyarország is kénytelen átvenni. Ez a politika viszont nem veszi számításba, hogy ezek a csomagolási megoldások nem véletlenül terjedtek el, hanem azért, mert a leginkább testre szabható, legkisebb környezetterheléssel járó, legolcsóbb megoldást kínálják.

A lakosság szemléletét kell javítani!

– Azt kellene tudomásul venni, hogy a nem lebomló csomagolás csak akkor terheli a környezetet, ha eldobjuk. Vagyis nem a csomagolást kell elmarasztalni, hanem a lakosság szemléletét javítani, valamint komolyan fejleszteni a hulladékkezelést és a hulladékhasznosítást.” – foglal határozottan állást Nagy Miklós

A fenntartható csomagolás alapkövetelménye, hogy a tervező a hasznosulás és esetleges újra hasznosulás teljes folyamatát vegye figyelembe, tehát legyen tekintettel a fogadóállamok hasznosítási technológiáira is.

– Bármelyik termék előállításának és szállításának a környezetterhelése a sokszorosa a csomagolása környezetterhelésének – emlékeztet a szakmai szövetség vezetője. Ez az arány a kenyér esetében például 95 százalék és 5 százalék. Ha a nem megfelelő csomagolás miatt tönkremegy és kukába kerül a kenyér, akkor a szántás, a vetés, aratás, őrölés, sütés és sok-sok szállítás mind elpazarolt energia és hiábavaló környezetterhelés volt.

Az egész ország éves termelését tekintetbe véve mekkora költséggel és környezetterheléssel számolhatunk? És mennyi energia, munka veszik kárba, ha a tévékészülék megy tönkre a nem megfelelő csomagolás miatt?

A műanyagnak nem a környezetben van a helye – ahol nem bomlik le…

A műanyag nem bomlik le a környezetben, de nem is ott van a helye! – emlékeztet Nagy Miklós, aki nemrégen egy harmincéves Centrum sporttáskát talált otthon. A szatyornak az égvilágon semmi baja nincs, pedig az egykor népszerű hazai üzletlánc, amit reklámoz, már szinte feledésbe merült. Környezetszennyező hulladék lenne? Csak, ha azzá tesszük!

Miközben a termékgyártók abba az irányba presszionálják a csomagolószer-gyártókat, hogy kínáljanak jobb és jobb anyagokat az eltarthatóság növelése érdekében, a politika, a jogszabályi környezet azt követeli tőlük, hogy egyszerűsítsék a csomagolóanyagok összetételét a körforgásos gazdaság eszméje érdekében. Ez a kettő ellentmond egymásnak, amire a csomagolószövetség szerint a politikai elgondolások differenciálása lehetne a megoldás.

A termék árában nem több tíz százaléknál

Nagy Miklós ugyanakkor kiemelte: a csomagolóanyag drágulása akkor sem lehet jelentős hatással az élelmiszerárakra, ha drasztikus, mivel a legtöbb termék árában nem több tíz százaléknál.

Más kérdés, hogyan érvényesítik majd az élelmiszer-kereskedők a nem lebomló műanyag áruházi hordtasak július elsejétől életbe lépő többszörös áremelkedését, amikor a termékdíja 57 forintról 1900 forintra nő.