Amikor a munkavállaló köteles felmondását megindokolni, sőt, van, hogy fizetnie is kell

A munkavállaló felmondását fő szabály szerint nem kell megindokolni. Ahogyan az azonban lenni szokott, léteznek kivételek. Ezeket mutatta be az Adózóna. A munkaviszonyt – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 65. § (1) bekezdése alapján mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. Az Mt. 66. § (1) bekezdése alapján a munkáltató felmondását köteles megindokolni. A munkavállalónak ilyen kötelezettsége azonban nincsen. Biztosan igaz ez minden helyzetben?

Felmondás, amikor a kivétel erősíti a szabályt - számolt be róla az Adózóna cikke. A bevezetőben írtakhoz kapcsolódóan szűk körben ugyan, de a munka törvénykönyve ismer kivételi kört. Az Mt. 67. §-a alapján a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni. Ugyanakkor a határozott idejű munkaviszonyának felmondását – melyre a törvény szűk körben lehetőséget biztosít – a munkavállaló köteles megindokolni. 

Okok és bizonyítás

A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Ilyen okok lehetnek a munkavállaló magánéleti, személyi, családi körülményeiben bekövetkezett okok (például hozzátartozó ápolása, gondozása stb.). Hasonlóképpen ide tartozhatnak a munkavállaló egészségével kapcsolatosan felmerült okok is. 

Amennyiben ilyen előáll, ennek fennállását, továbbá a munkáltatói felmondáshoz hasonlóan a felmondás valós és okszerű voltát a munkavállaló köteles bizonyítani. Természetesen a munkáltató a munkavállaló felmondását megtámadhatja, erre az Mt. 287. § (1) (b) pontja alapján a közléstől számított 30 napja van.

Így szólnak a szabályok a felmondás témájában:

65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.

(2) A felek megállapodása esetén - legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.

(3) *  A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

• a) a várandósság,
• b) a szülési szabadság,
• c) az apasági szabadság,
• d) a szülői szabadság,
• e) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
• f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,
• g) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap, és
• h) az 55. § (1) bekezdés l) pontja szerinti mentesülés

tartama alatt - írja a munka törvénykönyve.