Állatkínzás vagy az év mezőgazdasági találmánya? - fotókkal

A hónap egyik legkülönösebb híre, hogy az argentin kormányzati kutatóintézet, az INTA kifejlesztett egy olyan hátizsákot, amit a szarvasmarhákra csatolva felfogja azok bélgázát (azaz a metánt, CH₄). A legújabb zöldenergia forrás vívmányát fejtegetjük szakértőnkkel, dr Csízi Istvánnal, a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrumának állattenyésztési program tudományos munkatársával.

Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (eredeti nevén: Environmental Protection Agency) szerint az összes üvegházhatást okozó gázok 9%-a metán. Ennek elsődleges forrása pedig a mezőgazdaság. Felismerték, hogy bár rendkívül káros az atmoszférára, de értékes energiaforrás is egyben a metán. A Földön becslések szerint összesen 1 milliárdos tehénállomány naponta 500 milliót köbméter (!) metánt termel.

Egy szarvasmarha egy nap kb. 300 liternyi metánt produkál

Az INTA ennek nyomán fejlesztett ki egy olyan rendszert, ami felfogja a tehenek szellentését. Lényege, hogy egy csövet helyeznek fel az emésztőrendszerbe, miközben az állat altatásban van. Majd a hátára erősítenek egy mindössze fél kilós, 1200 literes zsákot. Ez fogja fel az összes keletkező gázt. Egy laborban ezt követően leválasztják a gázból a metánt – ez körülbelül 300 köbdeciméter. A tiszta metánt tömörítik, és konténerekbe rakják. Ilyen formában pedig villamos energia, vagy hőenergia forrása is lehet, vagy akár hűtőszekrényhez, autóhoz is használható.

Egy argentin állatvédelmi szerv állatorvosa szerint nem fáj az állatoknak a szerkezet felhelyezése, és viselése sem

Bár a”próbaüzem” már megvolt, de a rendszer elterjedéséhez még sok van hátra. Az azonban világos, hogy az ötlet két nagy környezeti problémára is megoldással szolgálhat. Környezetünkben nagy mennyiségű metán keletkezik, ez pedig zöldenergiaként hasznosítható. A kérdés már csak az, hogy látunk-e majd gázzal teli zsákokkal legelni a marhákat? És ha igen, mikor?

Mi a realitás?

Dr Csízi István szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az 1 milliárd tehén maximum 1/3-ánál beszélhetünk a bélgáz felfogásáról. A maradék 66% ugyanis extenzív tartásban él, megfoghatatlanul vadak, nem is beszélve például az indiai szent tehenekről. Esetükben pedig kizárt a fent leírt rendszer alkalmazása, és kizártnak is tartja, hogy elterjedjen.

Egyrészt a világ legdrágább fűtőanyagának tűnik, másrészt léteznének hatékonyabb megoldások is a káros gázok elleni harcban. Már alkalmazzák a melegtrágya hasznosítását (a szarvasmarha és a juh végbélterméke nagy hőt, és gázokat is tartalmaz).

A szakember szerint a leghatékonyabb az lenne, ha az esőerdőket védenénk meg az irtástól és az erdőtüzektől. Kifizethető összegekből meg lehetne vásárolni ezeket a területeket, majd védetté lehetne nyilvánítani őket.

Forrás: springwise.com, intainforma.inta.gov.ar, origo.hu