Aki malacot vesz, reménykedik a jövőben – jó hírt kaptak a sertéstartók

Az utóbbi időszakban trendforduló látszik a német piacon, ahol emelkedtek a felvásárlási és a malacárak. Tavaly szeptember eleje, azaz az afrikai sertéspestis németországi megjelenése óta vártak arra a hírre az érintettek, hogy a mélybe süllyedt német sertés­ár elkezd emelkedni. Aztán január végén jött is a kecsegtető piaci információ: valami történik Németországban.

Egyrészt egyre ki­sebbek a készletek, némi keresleti élénkülés látszik, és néhány hete enyhe emelkedésbe kezdett a felvásárlási ár. Ennél hosszabb távú reménykedésre adhat okot az ottani malacárak változása: ez január eleje óta a 8. hétig 40 százalékkal emelkedett – ez amúgy még mindig a harmadával alatta van az egy évvel korábbinak –, de úgy tűnik, a mélypontnak tényleg vége.

Lesz piaca – és ára! – a hízónak

Aki malacot vesz, reménykedik a jövőben, hogy fél év múlva, amikor eladja a hízót, annak lesz kereslete, piaca és ára.

Magyarországon a felvásárlási árak egyelőre még nem mutatják a német változást – figyelmeztet ugyanakkor a szabadfold.hu Gazdanet rovatának írása. Ebben az évben az első hét héten eddig 342–348 forint között mozgott az átlagár, a 7. héten (ez az utolsó elérhető adat) az alacsonyabb érték körüli mozgás látható.

Tehát a hivatalos adatok még nemigen jelzik, hogy hozzánk is átszivárgott volna a németországi trendforduló hatása. A magyar vágóhidak nagy energiával működnek, a vágásszám magas, heti 60 ezer körüli hízót dolgoznak fel.

A sertéstartók számára nagy szükség lenne a mostani árak növekedésére: minimum a 380-390 forintos szintet el kellene érni ahhoz, hogy a takarmányár 10-12 százalékos emelkedésének legalább egy részét kompenzálják. Tavaly szeptember előtt két évig 440 forint körül alakult az átlagár.

Jó jel a terét vesztő koronavírus is

A reménykedést igazából a koronavírussal kapcsolatos folyamatok alapozzák meg: ahogyan haladunk az időben, mind több ember kaphat oltást, alakulhat ki természetes mó­don az immunitás. Hiába indult el a járvány harmadik hulláma, egyre több ország mind számosabb polgára szerzi meg az immunitást.

Tehát az idei év második felében már számolhatunk azzal, hogy a Föld legtöbb államában alábbhagy a fertőzési hullám, és elindulhat a helyzet normalizálódása. Ez egyben a turizmus, a vendéglátás, s így a sertéshúsfogyasztás beindulását, illetve a kereslet és az árak növekedését is jelentheti.

De a takarmány ára nehezen gazdálkodható ki

Nagy kérdés, hogy az állattartók költségeinek kétharmadát kitevő takarmányárakkal mi lesz a helyzet. Most évtizedes csúcsok körül mozognak a gabona- és más takarmány-alapanyagok árai. A csökkenés alapja az aratás utáni új termés, valamint a világpiacon a nagy kész­let­felvásárlások feltételezhető mérséklődése lehet.

Az állattartóknak tehát még leg­alább fél évig ki kell tartaniuk, a most többségében veszteséges hónapokat finanszírozniuk.

Nehéz a helyzet, de aki túléli, utána egy ideig biztosan képes lesz megint profitot termelni. Nagy kérdés persze, hogy a sertéspestist miként tudjuk kezelni: képesek leszünk-e a házisertés-állományt továbbra is megvédeni, átterjed-e a járvány újabb nagy európai sertéstartó államra – például Spanyolországra –, illetve sikerül-e teljesen felszámolni a kórt.