Ajánlott újragondolni: a tőgygyulladás és a sántaság elleni küzdelem stratégiájának genetikai aspektusa

Az utóbbi években két téma söpört végig a tejtermelő farmokon az Egyesült Államokban: az egyik a húshasznú bikák használata az állomány genetikailag gyengébb részén, a másik az üszőutánpótlás létszámának optimalizálása.

Mostanra ezek a koncepciók jórészt a megvalósulás útjára léptek, így ideje átgondolni, hogy milyen hatással lehetnek a jövő tehenészeteire.

Lassulni fog az állomány forgása

A nyilvánvaló hatás abban fogalmazható meg, hogy kevesebb üszőutánpótlás nevelésével az állomány forgása lassulni fog (kisebb éves selejtezés). A forgás meghatározza az állományban lévő tehenek átlagos életkorát. Értelemszerűen a forgás csökkenésével az átlagos életkor emelkedik – állapítja meg a magyarmezogazdasag.hu oldalon megjelent írás.

Egy 40%-ban első laktációs tehenekből álló állomány menedzselése eltér attól, amit egy olyan állomány kíván, amelyben a tehenek 35%-a negyedik laktációs vagy még idősebb.

Ahogy az állomány átlagos kora emelkedik, a termelési célok elérése könnyebbé válik, viszont több kihívást rejt a tehenek egészségének megőrzése és az üres napok szá­mának kézben tartása.

Genetikai szelekciós stratégia!

Az üszőutánpótlás nagyságát befolyásoló gazdálkodási döntéseknek ki kell terjedniük a genetikai szelekciós stratégia áttekintésére is!

A tenyésztő által alkalmazott szelekciós index az elsődleges eszköz a genetikai stratégia megvalósításához. Ennek időszakonkénti átgondolása a tehenészet jövőtervezésének kulcseleme. Az állomány létszámbeli változásainak tervezésekor az egészségi tulajdonságokra történő közvetlen szelekció hangsúlyosabbá válása komoly szempont. Az egészségi tulajdonságokra való közvetlen odafigyelés másik oka az, hogy ezek jellemzően kedvezőtlen genetikai kapcsolatban állnak a termelési tulajdonságokkal.

Amikor nagyobb termelőképességű tehenek érdekében tenyésztünk, akaratlanul kevésbé betegség-ellenálló tehenek irányába is mozdulunk.

A fertilitási tulajdonságok vonatkozásában az elmúlt évtizedek folyamán ezt már megtapasztaltuk, hasonló a helyzet az egészségi jellemzők esetében is.

Productive Life és SCS

Szerencsés körülmény, hogy közvetett módon jó ideje végzünk az egészségre vonatkozó értékelést azzal, hogy a hasznos élettartam (Productive Life, PL) és a szomatikus sejtpontszám (SCS) szerepel a válogatási szempontok között, hiszen ezek a betegség-ellenállóság genetikai szintjének fenntartását is segítik. Az egészségi tulajdonságokra való közvetlen értékelés lehetősége manapság hatékonyabbá teszi ezt a törekvést, és támogatja a telep egyre jobb teljesítőképességét.

Az ágazatunkban használt legtöbb index, például a Net Merit (NM$) tartalmaz egészségi tulajdonságokat, azonban viszonylag kis súlyozással.

A Dairy Wellness Profit (DWP$) ettől elég jelentősen eltérő, komplexebb megközelítéssel dolgozik. A kettő összevetése rávilágít erre a különbségre.

Hangsúly a tőgygyulladással szembeni rezisztencián

Egy dolog mindenképpen szembetűnő, ez pedig a tőgygyulladással szembeni rezisztenciára fektetett hangsúly. A masztitiszre vonatkozó közvetlen értékelések a Zoetis cégtől 2016-tól, a CDCB-től (Council on Dairy Cattle Breeding) 2018-tól érhetők el. Ezeket az értékeléseket független módon validálják, és az állományelemzésekből világos, hogy ezek az információk hatékonyak azoknak a teheneknek a kiválasztásában, amelyek genetikailag ellenállóbbak a tőgygyulladással szemben.

A tőgygyulladás nagy kihívás szinte minden tehenészetben. Klinikai és szubklinikai formái jelentős költségkihatással járnak, s ez a legfőbb oka annak, ha egy tehén kikerül az állományból.

Most, hogy van már genomikai lehetőségünk közvetlenül becsülni a masztitisz-rezisztenciát (MR), rendkívüli módon ajánlott a szelekciós indexekbe beemelni akár a CDCB, akár a Zoetis rezisztenciamutatóját.

Sok fejtörést okoz a sántaság

A sántaság a másik, sok fejtörést okozó kihívás a gazdaságokban, és állatjóléti szempontból is nagyon aggályos. A DWP$ különlegessége, hogy a sántaság elleni rezisztenciát is tartalmazza, az egyéb egészségi tulajdonságok között!

Ha a nagy megbízhatóságú bikák genetikai értékelését tanulmányozzuk, látjuk a várt pozitív korrelációt a sántaságrezisztencia, a hasznos élettartam (PL) és az életben maradási esélyt kifejező Livability (LIV) mutatók között.

A lábvég-kompozit (FLC) és a lábak mobilitása (FLS) mutatók viszont negatívan függnek össze a PL és LIV értékekkel, ami a várakozással ellentétes. A sántaság-ellenállóság és a lábak küllemi tulajdonságai között enyhén pozitív az összefüggés. A sántaságra való fogékonyságot emelve be a szelekciós indexbe, sokkal hatékonyabban küzdhetünk az egészséges lábvégekért, mint a lábtulajdonságok hagyományos küllemi bírálatával.

Minden tenyésztő kialakíthatja saját indexét

Az efféle általánosan használt mutatók szándékoltan átfogó tartalmúak, hogy az üzemek széles köre számára használhatók legyenek. Emiatt nem biztos, hogy egy adott üzem sajátosságaira egy az egyben ráhúzhatók. Lehet, hogy több összetevőt tartalmaznak, mint amire az adott állomány igényt tart. Genetikai tanácsadójával minden tenyésztő kialakíthatja saját indexét, amely valós alternatívája az általánosan használt indexeknek. Ez lehetővé teheti számára, hogy a saját szempontjai szerinti tartalmú és súlyozású mutatóval dolgozzon, beleértve a sajátságos tejárképző tényezőkhöz való alkalmazkodást is.