Agyonnyomják a gépek a földet, pedig jó technológiával megelőzhető a talajtömörödés

A káros talajtömörödés jellemzően egy olyan probléma, amellyel a hazai gazdálkodók többsége sajnos nem törődik. Sokan nem is látják a mezőgazdasági gépek által okozott nyomás hatását, és az általa bekövetkező talajkárosodást. Ezzel pedig hosszú távon hatalmas kárt okoznak a gazdaságuknak. Többször is bebizonyították, hogy az egyre nagyobb traktorok és betakarítógépek okozta talajtömörödés olyan káros a termőterület szerkezetére, hogy azt még 60 cm mélységben is jól érezhető. Pedig ilyen mélységben még egy mély altalajlazítás sem hozhat már kielégítő eredményt.

Az Agrárágazat szakcikkében Farkas Imre foglalta össze a talajtömörödés témájával kapcsolatos tudnivalókat. Eszerint már a gépek kerekei által kifejtett 27 kPa talajnyomás is hozamcsökkenésben mérhető káros talajtömörödést okoz. Egy évtized alatt egy adott területen a gépek járókerekei okozta tömörödés olyan káros is lehet, hogy hatására a 10. évre akár 20 százalékkal is csökkenhet a termőképessége. A felső talajréteg káros tömörödésének látható jelei a mély nyomok, amelyekben megmarad az esővíz, és nem tud a talajba beszivárogni. Az alsó talajréteg káros tömörödöttségét már nehezebb megállapítani, itt az esetleges tömörödések kimutatása talajszonda alkalmazásával lehetséges.

A talajkímélő gumihevederes járószerkezet

A hagyományos gumiabroncsú kerekes traktorok hajtott kerekei mintegy 15 százalékos kerékcsúszással dolgoznak. Ezért a gumiabroncsköpeny körme megemeli a talajrészt, feldobja a levegőbe, ami aztán leesve egyenletesen terül el. Az így kialakuló laza rész alatt a csúszó kerékabroncsok kapaszkodókörmei megroppantják az alattuk levő réteget és tagolják a repedéseket. A mélyebb rétegekben a feltámasztás miatt a talajrészek egymáshoz tömődnek, így a magas nyomású gumiabroncs a kis felfekvő felület és a traktor tömegének hatására már kedvezőtlen mértékű tömörödést okoz. A talaj káros tömörödöttsége megakadályozza a növények ideális gyökeresedését, de a kapilláris vízmozgás sem valósul meg optimálisan. Továbbá lelassul a talajnedvesség mozgása is, ez pedig kedvez a belvíz kialakulásának is. Ezek a hatások a termésátlag csökkenéséhez vezetnek. A tömörödés következményeként kialakuló talajkárosodást csak intenzív mélyműveléssel, így jelentős ráfordítással lehet helyrehozni. Ezáltal a termésátlag-csökkenés hatalmas összegekbe kerülhet, ha a gondatlan gazda elhanyagolja a probléma megelőzését.

Aratáskor lehet a legnagyobb kárt okozni

Sokszor lehet látni betakarítás idején, hogy a felázott, szinte járhatatlan földeken tengelyig elmerülve plusz vontatótraktorokkal küzdenek a gépek a sárral, hogy nagy küzdelmek és költségek árán levigyék a termést a táblákról. Minél nedvesebb a talaj, annál alacsonyabb annak hordozóképessége, és annál hamarabb szenvedhet el káros talajtömörödést. A talaj sérülékenysége a nedvességfelvétellel arányosan növekszik. Természetesen a termelőket nehéz, vagy szinte lehetetlen meggyőzni arról, hogy egy ilyen betakarítással legtöbbször nagyobb kárt és jelentősebb hozamkiesést okoznak a következő évben, mint amennyit a kedvezőbb körülményekre való várakozással kellene elszenvedniük. A késő őszi időszak végén már jobb megvárni a korai erősebb fagyokat, amelyek ha nem is tesznek csodát, de talán csökkentik a gépek okozta károkat azzal, hogy járhatóbbá teszik a területet.

Örvendetes, hogy egyre több helyen látni gumihevederes járószerkezettel felszerelt betakarítógépeket, és az ezeket kiszolgáló hevederes traktorokat és hevederes átrakókocsikat. Ezek a legsarasabb körülmények között is a lehető legkisebb károkozással végzik a betakarítást, a nagy felfekvő felület és az ebből adódó kis talajnyomás eredményeképp. Bár a beruházási költségük nagy, de mivel egyre gyakrabban fordulnak elő extrém időjárási helyzetek Magyarországon is, így hosszabb távon megtérülhet az áruk.

Az ikerkerék fontossága

A tavaszi szántáselmunkálás és a magágykészítés során is fontos figyelni: a megfelelő abroncsozás és az abroncsnyomás helyes beállítása kulcskérdés. Az ikerkerekek alkalmazása valamelyest csökkenti a talajra ható nyomást, viszont ezek az ikerkerekek a plusz felfekvő felület mellett plusz tömeget is jelentenek. A felszerelésük, illetve leszerelésük sem minden esetben egyszerű, bár ma már vannak könnyen és gyorsan felkapcsozható változatok is. Az ikerkerekek használatának még egy hátránya van: a közúton történő vonuláskor a megengedettnél nagyobb szélesség.

A gumiabroncsok nyomásszabályozása

A talajkímélés egyik legegyszerűbb és legkisebb ráfordítással megvalósítható módja az abroncsnyomás csökkentése. A mai modern radiál abroncsoknál a terhet szinte teljes mértékben az abroncsba fújt levegő viszi át a gépről a talajra. Minél magasabb az abroncsnyomás, a gumiabroncs annál kisebb felületen érintkezik a talajjal, mivel a nagy nyomás hatására kifeszül az abroncs profilja. Az abroncsnyomás csökkentésével az abroncs ellaposodik, a felfekvőfelülete, a profil mintázata, a kapaszkodókörmei szétterülnek, így nagyobb felfekvőfelületen érintkeznek a talajjal.

Alacsonyabb nyomásnál a traktor vagy betakarítógép, illetve szállítójármű tömegének kerékterhelése nagyobb felületen támaszkodik a talajra.

Így aztán a kerék után visszamaradó nyomok mélysége közel 50 százalékkal is csökkenhet. Ma már nagyon korszerű, megfizethető, utólag felszerelhető gumiabroncsnyomás-szabályozó rendszerek vannak forgalomban az egyszerű, álló helyzetben manuálisan állíthatóktól a menet közben szabályozható változatokig. Sőt, több traktorgyártó is ilyen rendszerrel kínálja már a nagy teljesítményű erőgépeit. Sőt, több mezőgazdasági gumiköpeny gyártó cég kínál olyan abroncsokat, amelyekkel a szántóföldön és közúton egyaránt alacsony nyomással lehet közlekedni. Az új fejlesztésű abroncsnak már 1,6 bar nyomáson is 24 tonna a terhelhetősége egy tengelyen. A teljes cikket itt lehet elolvasni.