Agrároktatás határon túl is: egyre népszerűbbek a MATE külhoni képzései

Közel 200 fő kezdte meg tanulmányait a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) agrárfókuszú külhoni képzésein Magyarország határain túl: Révkomáromban, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Zentán és Beregszászon indultak el a programok. A népszerűvé vált zentai mezőgazdasági mérnöki alapképzésen megnégyszereződött a felvettek száma, de a jelentkezések összességében is 10 százalékkal nőttek a tavalyi évhez képest.

„Egyetemünk számára kiemelten fontosak a határokon túl meghirdetett képzések. Ezek egyik alapvető jellemzője, hogy a hallgatók szülőföldjükön, magyar nyelven sajátíthatják el a legmodernebb agrártudományi ismereteket, jelentősen segítve ezzel a helyi magyarság erősödését. A jelentkezési adatok és a hallgatói visszajelzések alapján is azt látjuk, hogy ezekre a képzésekre egyre nagyobb igény mutatkozik. Így külhoni képzéseinken, a helyi adottságoknak megfelelően kialakított tematika mentén jelenleg mintegy ötszázan tanulnak” – mondta Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora.

Ezeken a helyeken tanulnak a külhoni képzéseken

A MATE írta meg, hogy a 2023/24-es tanévben a Felvidéken 41, Erdélyben 70, a Vajdaságban 59, a Kárpátalján pedig 6 fő kezdhette meg tanulmányait a MATE valamely agrárképzésén. A legmagasabb létszámmal a székelyudvarhelyi vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzés indult el, amelyre 46 fő nyert felvételt. Ezen túl ugrásszerűen nőtt a zentai mezőgazdasági mérnöki alapképzés és vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzés, valamint a révkomáromi kertészmérnöki alapképzés népszerűsége is, melyeken megnégyszereződött és megduplázódott a felvettek száma.

A zentai képzési helyre beiratkozott hallgatók ráadásul a 21. századi igényeket kielégítő, új képzési központban kezdték meg az új tanévet. A magyar kormány 1,3 millió eurós támogatásával létrejött új képzési központ átadása rendkívül fontos stratégiai állomást jelent, amely jól mutatja, hogy a vajdasági magyar nyelvű felsőoktatás jövője hosszú távon is biztosított - írták.