Hirdetés
A zsákokban maradhat a búzavetőmag harmada a csapadékos ősz miatt
A ködös, esős időjárás idén ősszel is meghatározza a gazdák vetéstechnológiáját. November első felében a többség a kukoricatermés mentésére összpontosít, a búzának hó elején sok helyen még magágya sem volt. Az egyik legfontosabb gabonanövény szenvedheti el a legnagyobb visszaesést, így történelmi mélypont jöhet a búza magyarországi termőterületében.
A Mezőhír munkatársa beszélgetett növényorvos szaktanácsadókkal az ország több pontjáról a kérdésről: milyennek látják az őszi vetések állapotát? A helyzet a búza esetében katasztrófa közeli, a búzavetőmag jókora része maradhat kényszerből elvetetlenül. A repceállományok ugyan sokat erősödtek, de továbbra is heterogének, ezért többnyire nem volt lehetséges az őszi kezelések optimális időzítése. A rovar- és gyomkár így várható volt. A hézagosan kelt táblák egy részét már ki is tárcsázták november elején. Az árpa vetésének idején még jó volt az idő, így az állományok szépek, egészségesek, a kisebb rovarkárokat jól viselték a növények.

Az ősz nagy vesztese a búza
A portál több megyében is azt találta, hogy a tervezett területnek mindössze 15-75 százalékán került hó elejéig a földbe. A becsléseik szerint országosan nagyjából a vetőmag harmada lehet még zsákban. Novemberben még sokan meg fogják próbálni – akár szórva – elvetni a búzát, hiszen nagyon szép az ára, de már most el lehet könyvelni, hogy történelmi mélypont jön a növény termőterületében. Mindennek a nem csak a búza végső termésmennyiségére, de a teljes vetésszerkezetre is komoly hatása lesz.
Hirdetés
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés