A vöröshagyma hazai piacán folytatódott a szenvedés

Hiába épül rá az egész konyhakultúránk és hiába van belőle hungarikum, a vöröshagyma hazai piaca máig nem épült fel a 2000-es évek sokkjából. Ráadásul az évről-évre visszatérő nagy nyári szárazság ennek a növénynek sem kedvez. Idén csak azt tudott minőséget termelni, aki öntözött, de ezt nem mindenki tudta vagy akarta bevállalni. Az EU-ban némileg javult a helyzet.

Uniós adatok alapján az EU vöröshagyma-termelése 6,13 millió tonnáról 6,57 millió tonnára erősödött 2016-ban 2015-höz viszonyítva. A legnagyobb mennyiségben Hollandiában termett (1,44 millió tonna) a növény, amitől alig lemaradva Spanyolország következett 1,40 millió tonnával. A két domináns vöröshagyma termesztő ország után Lengyelország (651 ezer tonna) és Németország (616 ezer tonna) szerepelt a képzeletbeli listán. Az évről-évre előforduló hőhullámok miatt, szakértők szerint Spanyolországban csökkenhet a termésmennyiség a közeljövőben. Hollandia viszont emelkedő spirálban van. A vöröshagyma vetésterülete például 19,9 ezer hektárról 33,3 ezer hektárra nőtt a 2000-től 2016-ig terjedő időszakban. Lengyelországban  a kedvezőtlen időjárás (sok csapadék, jégeső) és a gombás fertőzések következtében idén a tavalyinál kisebb termés várható. Németországból pontosabb adatok még nem ismertek, de várhatóan kis mértékben csökkent a termőterület.

A vöröshagyma hazai piaca évek óta stagnál

Hollandia nem csak termeszt, exportál is. Az unió belső piacán ők számítanak a legnagyobb vöröshagyma-exportőrnek. A legnagyobb importőrök közé pedig Németország és az Egyesült Királyság tartozik. Az unió legfontosabb exportpiacai közé Szenegál (171 ezer tonna) és Brazília (80,3 ezer tonna) számít. A közösség vöröshagyma-behozatala csökkenő tendenciát mutat. mivel a rendelkezésre álló hagymakészletek bőségesek. Ennek köszönhetően egyébként nagyot estek az árak.

A vöröshagyma nettó termelői ára ugyanis 27 százalékkal alacsonyabb, mindössze 18 eurócent volt kilogrammonként 2017 júliusában, az egy évvel korábbihoz képest.

Itthon az ezredforduló óta a vöröshagyma termőterülete közel a felére csökkent. A zsugorodásért elsősorban a korszerűtlen és drága termelési feltételek, a tároló kapacitás hiánya, az olcsó import, a jelenlegi fajták versenyképtelensége, a kevés öntözött terület és a gépesítés alacsony foka okolható. A KSH adatközlése alapján a termés 60–62 ezer tonna közé tehető az elmúlt három évben. Viszont amennyiben megfelelő lesz a szeptemberi időjárás, az átlagosnál jobb termés (60–65 ezer tonna) várható mennyiségben és minőségben egyaránt. Igaz minőséget csak az tudott produkálni, aki öntözte a növényt.

Magyarországon a vöröshagyma külkereskedelmi egyenlege évek óta negatív. Évente átlagosan 15-18 ezer tonnát ér el az import mennyisége, amely leginkább Németországból, Hollandiából, Ausztriából és Szlovákiából származik. Exportunk éves szinten nem jelentős, mindössze 1-2 ezer tonna kerül külföldre, főként a környező országokba, Romániába és Szerbiába. A Budapesti Nagybani Piacon a 2016. évi tárolási időszakban (1–12. hét) a barna héjú vöröshagyma termelői ára 21 százalékkal alacsonyabb volt (94 forint/kilogramm) az egy évvel korábbinál. Januártól júniusig Ausztriából, valamint áprilistól júniusig Hollandiából érkezett vöröshagyma a Budapesti Nagybani Piacra.

Az idén betakarított barna héjú vöröshagyma termelői ára 2017 23–36. hetében 24 százalékkal elmaradt (86 forint/kilogramm) a 2016. év ugyanezen időszakának átlagárától - olvashattuk az AKI legfrissebb anyagában.