A tenger mélye lehet a jövő éléskamrája

A tengeri mikroalgán alapuló sejttenyésztés ígéretes új módja a növényi eredetű „húsok” és egészséges „szuperételek” fenntartható előállításának. Két édesvízi mikroalgatermék van jelenleg a piacon,  ezeket olyan élelmiszerek gyártására használják, mint a zöld tészta vagy az italok.

A Flinders Egyetem ausztráliai tengeri biotermék-fejlesztési központjának (CMBD) kutatói az állati fehérjékkel szemben egészségesebb, környezetbarátabb, fenntarthatóbb és etikusabb alternatívákat kereső fogyasztók növekvő érdeklődésére számítanak.

A tengeri mikroalgák, az óceán egysejtű fotoszintetikus szervezetei jelenthetik a megoldást a világ húsfehérjehiányára – állítja a CMBD igazgatója, a Flinders Egyetem professzora, Wei Zhang, aki a Nemzeti Tengeri Biotermék-szövetkezeti Kutatóközpont (MB-CRC) létrehozására is pályázik Ausztráliában.

Versenyképes iparággá alakítás a cél

A CRC küldetése az, hogy megtalálja a módját a nagy értékű ausztrál tengeri bioipar harmadik generációjának fejlesztésére (szemben a halászat első generációjával és az akvakultúra második generációjával), és Ausztrália kialakulóban lévő tengeri biotermék-ágazatát globálisan versenyképes iparággá alakítsa.

A központ az ipar és a piac által vezérelt innovációkra összpontosít, mind az ellátási lánc, mind az értéklánc javítása érdekében, hogy költségmegtakarításokat, jobb termelést és versenyképes kapacitást biztosítson Ausztrália számára, és hogy világszerte hozzáférjen a nagy értékű tengeri biotermékek piacához.

Értéklánc és tuning

„Kutatásunk a teljes értékláncot átfogja, a mikroalga-termesztéstől és a fejlett biológiai gyártástól a nagy értékű funkcionális élelmiszerek kifejlesztéséig” – mondja Zhang professzor.

„Fejlett termesztési stratégiák dolgozhatók ki a mikroalgák tuningolására fehérje-, olaj- és szénhidrát-domináns típusok előállítása céljából. Ezek funkcionális élelmiszerek széles skálájává alakíthatók át, beleértve többek között az egészséges sejtpástétomokat, chipset, pasztákat, lekvárokat és még a kaviárt is.”

Két édesvízi mikroalgatermék van jelenleg a piacon, a magas fehérjetartalmú Chlorella és Spirulina fajták, amelyeket olyan élelmiszerek gyártására használnak, mint a zöld tészta vagy az italok.

Hosszú láncú omega-3 zsírsavak

A tengeri fajok fokozott érdeklődésre tarthatnak számot, mivel nem igénylik a szűkösen rendelkezésre álló édesvizet és termőföldet. Egyedi jellemzőjük, például a magas DHA- és EPA-tartalmuk (hosszú láncú omega-3 zsírsavak) elengedhetetlenek a csecsemők és az agy fejlődéséhez, valamint a szív egészségéhez.

A fotoszintetikus mikroalgák termelésének feljavítását célzó bioreaktorok szintén hozzájárulhatnak az üvegházhatású gázok kibocsátása és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Egy 90 x 90 x 210 cm (3 x 3 x 7 láb) bioreaktor egység akár 400-szor több szén-dioxidot képes megkötni, mint amennyi a fákra jellemző érték.

A napfény felhasználásával a mikroalgák bizonyos fajtái oxigént hoznak létre, és a szén-dioxidot szerves szénné (fehérje, szénhidrátok, pigmentek, zsírok és rostok) alakítják át, akárcsak a növények, de előállításukhoz nem szükséges értékes szántó.

Az óceánok esőerdői

„Ezért nevezik őket gyakran az óceánok esőerdőinek” – mondja Kirsten Heimann egyetemi docens, a Flinders Egyetem biotechnológiai főelőadója.

Mindez azt jelenti, hogy a mikroalgákat fenntartható módon lehet betakarítani és környezetbarát szuperélelmiszerekké alakítani” – szögezi le. „A mikroalgák, valamint az innovatív termelés és feldolgozás elősegítheti a világ növekvő népességének kiszolgálását és a fenntartható fehérjetermelés iránti növekvő igény kielégítését " – mondja.

A feldolgozási technikákkal kapcsolatos kutatások mellett a CMBD csapata a hulladékok vagy a betakarított tengeri moszatok biológiailag lebomló műanyagok előállítására való felhasználását is vizsgálja, ami fenntartható megoldás a nem lebontható kőolaj alapú műanyagok számára.