A szántást nem szabad elhanyagolni, mert a talajnak jót tesz

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hidasnémetiben él és dolgozik a 28 éves Varga Balázs. Eleinte a családi mezőgazdasági vállalkozásba, 550 hektáron gazdálkodott. A hagyományos kultúrnövények (búza, árpa, kukorica, napraforgó) mellett kísérleti növényként termesztik a kinoát és az amarántot. Ez utóbbiak a gluténmentes élelmiszerek alapjául szolgálnak. A fiatal gazda több, mint egy éve lett egyéni vállalkozó, 25 hektáron gazdálkodik. A fő növény a tök, a kukorica, a napraforgó és a búza.

A Boon.hu készített interjút a fiatal gazdával, ezt az anyagot szemléztük. Balázs az abaújszántói szakiskola által kínált lehetőséggel élve 10 hetet tölthetett Németországban, ahol ugyancsak a mezőgazdaságban dolgozott. Külföldi útján olyan mezőgazdasági újításokkal találkozott, amelyeket igyekszik beépíteni a saját vállalkozásába, hogy sikeresebben tudjon termeszteni.

Mióta dolgozik a mezőgazdaságban és hol tanulta a szakmát?

Több, mint 10 éve. Eleinte iskolán kívüli tevékenység volt, szabadidőben, hétvégén segítettem. A családi mezőgazdasági vállalkozásunkban 4 évig teljes munkaidőben dolgoztam, tavaly januárban lettem egyéni vállalkozó. Mezőgazdasági technikus végzettségem van, de először Abaújszántón, a mezőgazdasági szakiskolában érettségiztem és 4 éven keresztül ott tanultam, illetve az ötöd- és hatodévet is itt végeztem el. Ezek után a Debreceni Agrártudományi Egyetemre jártam.

Az abaújszántói iskola adott-e arra lehetőséget, hogy az elméleti tudását a gyakorlatban hasznosítsa?

Igen. Az ötödik év után a kötelező szakmai gyakorlatot Németországban töltöttem, ahol 10 héten keresztül dolgoztam. Ez volt az a plusz, amit az iskola adott. Az itt töltött idő során megtapasztalhattuk azt, hogy Németországban hogyan zajlanak a mezőgazdasági munkák. A gyakorlati időm alatt egy szarvasmarha-telepen dolgoztam, ahol minden munkafolyamatot kipróbálhattunk.

Más országokban is szerzett tapasztalatokat?

A Debreceni Agrártudományi Egyetem segítségével elutazhattam az Amerikai Egyesült Államokba, ahol egy táborban segítettem. Találkoztam olyan emberekkel, akik mezőgazdaságban dolgoztak, néhány farmot is meglátogattam, ahol sikerült kapcsolatot teremtenem az ott dolgozókkal. Így gyarapodott a szakmai tudásom is.

Mi a legszembetűnőbb különbség az ottani és a hazai mezőgazdaság között?

Amerikában nem szántanak. Kifejlesztettek egy olyan technológiát, amivel ugyanakkora területet sokkal rövidebb idő alatt elő tudnak készíteni a vetéshez. Ehhez összeállítottak egy olyan gépsort, ami a talajban lévő szármaradványait összekeveri a földdel. A sor a sekélyebb és a mélyebb rétegekben is képes dolgozni. Ezek után kötnek még egy talajművelő egységet, ami a talaj felső, sekélyebb rétegeiben dolgozik.

Lát lehetőséget ennek a technológiának az itthoni megvalósítására?

Szerintem a szántást nem szabad elhanyagolni, mert a talajnak jót tesz. Ugyanakkor úgy vélem, ezeknek a technikáknak be kellene épülnie a magyarországi és a Közép-Európai mezőgazdaságba, mivel jelentős költségeket lehet megtakarítani velük. A hagyományos és az új technikákat egyszerre kellene használni, és akkor talán hatékonyabb és gyorsabb lenne a talajművelés.

Külföldön vagy Magyarországon szeretné a saját gazdaságát létrehozni?

Úgy gondolom, nem régió vagy ország kérdése az, hogy sikeresek legyünk. Ezt akarnunk kell. Nekem az az elsődleges szempont, hogy a külföldön megszerzett tudást itthon, Magyarországon, a saját gazdaságomban tudjam hasznosítani. Fiatal gazda vagyok, 2015-ben nyertem az ilyen címen kiírt állami pályázaton, és így a családi vállalkozás mellett már a saját vállalkozásomat is építgetem. A megszerzett szakmai tudás és tapasztalatok rendszeres használata miatt bízom benne, hogy a saját vállalkozásom sikeres lesz. A későbbiekben pedig remélem, hogy fel tudom venni a versenyt a külföldi cégekkel, és egy olyan ütőképes vállalkozást tudok felépíteni, ami megállja helyét a versenypiacon is.