A repce élvonalából jelentjük

Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében az elmúlt években mintegy 65.000 hektáron termesztettek repcét, ami az országos vetésterület 20-22%-a. Ebből is látszik, hogy egy rendkívül fontos, nem mellesleg jövedelmező növény a repce a nyugat-dunántúli régióban. Az itteni termelők több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek e népszerű olajos növény termesztésében, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy termésszínvonaluk már az 1980-as években elérte a mai országos termésátlagot.

Ez köszönhető a kedvező éghajlati viszonyoknak, az országos átlaghoz képest több csapadéknak, az alacsonyabb hőmérsékletnek, illetve a kötöttebb, jobb vízháztartású talajoknak. Itt a térségben több helyen találunk repce-kalászos vetésforgót használó gazdaságokat. Természetesen a jó körülmények mellett a megfelelő szaktudás és sok odafigyelés is kell az eredményes munkához. Mint tudjuk, a repce a gondos gazda növénye.

A jó eredmények mellett, az új kihívások (technológia, új betegségek) terepe is a térség. Pár évvel ezelőtt a CL-technológia, később az alacsony tőszámú (200-250 ezer mag/ha) vetés, de még a napjainkban előtérbe kerülő betegségek, mint például a repce gyökérgolyva és tarlórépa sárgaság vírusa is az itteni táblákon jelent meg először. A nagy és stabil vetésterület miatt e növénnyel foglalkozó nemesítőházak és a vegyszeres cégek is komoly piaci tevékenységet végeznek a három megyében.

Az RAGT-nál lévő intenzív és eredményes repcenemesítésnek köszönhetően ma az itteni piac igényeinek megfelelő termékkörrel rendelkezik a magyarországi leányvállalat. Széles érésidő intervallummal hagyományos gyomírtású, illetve CL-technológiával magas olajtartalommal, rendkívül jó betegség toleranciával (poligénes fóma rezisztencia), bizonyos hibrideknél gyökérgolyvával, illetve tarlórépa sárgaság vírussal (TuYV) szembeni toleranciával rendelkező hibridek is szerepelnek az RAGT portfóliójában.

Az elmúlt évek terméseredményeinek ismerete alapján kijelenthető, hogy üzemi körülmények között mára már elérhető az 5-6 tonnás termésszint is, de fajtasorokban, kísérletekben helyenként a 7 tonnát meghaladó eredményekkel is találkozunk. Természetesen, ilyen termésmennyiségek elérése csak intenzív hibridekkel, intenzív körülmények között, magas költségek mellett lehetséges, de az itteni termelők tudják: „ahhoz, hogy a repcét fejni lehessen először a növényt etetni kell”.

A térségben több gazdálkodó, akár több száz hektáros területen is, bizakodik a 4 tonna feletti termésátlagban, habár mindenki tisztában van vele, hogy repcetermésről beszélni olyan, mint régen a hadseregben az eltávról: csak az a biztos, ami már megtörtént.

Egyedi sajátosságok a területen:

A regulátorok használata kiemelt fontosságú az intenzív repcetermesztésben. Kétszer szinte mindenki alkalmazza, de akad termelő akinél 3-4 kezelés is előfordul egy vegetációban. A rovarölőszeres csávázás a magas költsége ellenére a legtöbb termelőnél szintén a technológia része. A növénybiztosítás itt, a magas költségek és hozamok miatt nem luxus, hanem szinte kötelező elem. Az utóbbi években megszaporodó és egyre korábban jelentkező erőteljes viharok képesek a termést megfelezni. Továbbá rákényszerítik a termelőket, hogy komolyan foglalkozzanak a biztosítással. A téli, tavaszi vadkár is egyre nagyobb gondot okoz a területeken. Ezeken a táblákon is látható, hogy a repce rendkívüli kompenzációs képességgel rendelkező, intenzív növény. Gondoljunk csak bele micsoda energia kell ahhoz, hogy abból az apró magból, ideális viszonyok között, akár 2 méter magas növény is fejlődjön. Talán emiatt is lett a repce népszerű és közkedvelt növénye az itteni termelőknek.

Összegzésképpen kijelenthető, hogy az Alpokalja térségének évtizedek óta kiemelt növénye a repce. Az itteni gazdálkodók a helyi adottságokat kihasználva, a több generáció óta felhalmozott szaktudásukkal, folyamatosan a legjobb (hibrid, technológia, növényvédelem) megoldást keresik, hogy ebből az apró kis magból kemény gondos munkával, végül nagy eredményt érjenek el.

Baján László
régióvezető Észak-Dunántúl
RAGT

(x)