A permetlé készítése során felmerülő kérdések

A növényvédelemben a védekezésekhez rendszerint egyszerre több növényvédő szert és lombtrágyát alkalmazunk. Több komponens összekeverése viszont előidézheti, hogy a permetlében ezek egymással reakcióba lépnek, kicsapódnak. Ez pedig nemcsak a szerek hatékonyságát csökkenti, hanem az összeállt részecskék kirakódhatnak a szűrön, eltömíthetik a fúvókákat és végül a permetlevet nem lehet kijuttatni. Ezért a művelet fokozott figyelmet és átgondoltságot igényel. Célszerű keverési próbát csinálni és betartani a keverési sorrendet: 1. vízoldható csomag (SX) 2. vízben oldódó granulátum 3. vízben diszpergáló granulátum (WG, DF, DG, SG) 4. emulzióképzô granulátum (EG) 5. nedvesíthetô porok (WP, SP) 6. vízoldható folyékony készítmények (F, FL, SL, WSC) 7. vizes alapú szuszpenziók (SE) 8. emulzióképzôk (EC) 9. olajemulzió vizes fázisban (EW) 10. olajos diszperzió (OD) 11. nedvesítôszerek, olajok, adjuvánsok 12. oldékony mûtrágyák, lombtrágyák, biostimulátorok, algakészítmények 13. elsodródásgátlók A készítmények kicsapódását a túl hideg víz is előidézheti. Ez elsősorban a kora tavaszi permetezésekkor fordulhat elő, ha a vizet a még nagyon hideg felszíni vizekből veszik. Erre elsősorban az EC vagy EW formulációjú készítmény felhasználásánál célszerű odafigyelni. Nagyon lényeges, hogy a törzsoldat készítésekor a készítményeket ne töményen öntsük egymáshoz. A keverési sorrendet általánosságban kell kezelnünk. Vannak olyan termékek, amelyekből nem szabad törzsoldatot készíteni, hanem keverés mellett a már félig töltött tartályba felülről kell beletölteni. A gyártó ezeket a tudnivalókat a címkén feltünteti, ezért is fontos, hogy a címkén szereplő utasításokat olvassuk el és tartsuk be. A növényvédő szereket vízbe keverve juttatjuk ki. A permetezés minőségét, a szerek hatékonyságát a víz minősége, annak kalcium-, magnézium-, klór- stb. tartalma befolyásolja. A permetezéshez legmegfelelőbb az esővíz, majd a felszíni, aztán a csapvíz és végül a fúrt kutakból származó víz. Annál jobb, minél alacsonyabb a víz EC-értéke, azaz sótartalma.

A vízkeménység is nagymértékben befolyásolja a permetezések eredményét. A túl kemény vízben a legtöbb növényvédő szer hatékonysága csökken, továbbá megnehezíti a keverhetőséget is. A keverési sorrend végén szereplő EC, EW formulációjú készítmények kemény vízben is kicsapódhatnak, a lombtrágyák, biostimulátorok, algakészítmények pedig teljesen elveszthetik hatásukat. A keverési sorrend elején szereplő növényvédő szerek hatékonyságát a vízkeménység kevésbé befolyásolja. Így ha azt látjuk, hogy az ide tartozó rovarölő szer jól elpusztította a kártevőket, kemény víz esetén nem biztos, hogy az EC vagy EW formulációjú gombaölő vagy OD gyomirtó, a lombtrágya, biostimulátor is maradéktalanul ki tudta fejteni a hatását. A vízkeménység mérésére már rendelkezésre állnak gyorstesztek és olyan anyagok, amelyeket megfelelő arányban a vízhez keverve az optimális vízkeménység könnyen beállítható. Felszíni vagy fúrt kútból származó vizek esetén az év folyamán célszerű többször ellenőrizni a víz keménységét.