A nehéz időkben is partnerek az agrárfinanszírozásban

Cseppet sem volt könnyű éve az agráriumnak, hiszen a szélsőséges időjárási viszontagságokat és az állatbetegségek elleni küzdelmet tetézte az újranyitást követő áremelkedés is. A piaci bizonytalanságok sok esetben a beruházások elhalasztását eredményezték, Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója mégis arra számít, hogy jövőre tovább emelkedhet az agrárhitelállomány.

Milyen évet zárhat a magyar agrárium?

A tavalyi sem mondható könnyű évnek, idén pedig nem a koronavírus-járvány nehezítette elsősorban az agrárvállalkozások helyzetét, hanem az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás, az állatbetegségek és az újranyitást követő piaci hatások. Megemelkedtek a gabona- és takarmányárak, aminek kedvezőtlen hatása elsősorban az állattenyésztőknél és élelmiszerfeldolgozóknál jelentkezett. Az egekbe szökő energiaárak minden szereplőt negatívan érintettek, a földgáz drágulása azonban drasztikus áremelkedést hozott a műtrágyapiacon. Az építőipari alapanyagok és a munkaerő drágulása miatt pedig sokkal nehezebben tervezhetnek a termelők, jelenleg általános bizonytalanság érezhető a piacon. A sertéságazat kritikus helyzetben van, a baromfitartást a madárinfluenza nehezíti, a tejelő szarvasmarhatartás helyzete is napról napra romlik a stagnáló átvételi árak és a drasztikus input árnövekedés miatt.

Milyen kihívásokat jelentettek a bizonytalanságok finanszírozói oldalról?

Jelenleg a gazdaságok jövedelem-stabilitása, valamint a beruházások költségeinek imént említett tervezhetősége jelenti a legnagyobb kihívást. Az üzleti tervekben kalkulált gazdaságossági és megtérülési számítások ugyanis jelentősen romlottak, sőt egyes esetekben a beruházások megtérülése is bizonytalanná vált. Ennek hatására voltak olyan – akár uniós és állami támogatást is nyert – beruházási tervek, amelyeket mégsem valósítottak meg a gazdálkodók. Mindezzel együtt máskor is voltak már nehéz időszakok, amit partnereinkkel közösen sikeresen kezeltünk, most is rugalmas megoldásokkal igyekszünk megkönnyíteni az agrárvállalkozások gazdálkodását.

Komoly forrástöbblet érkezett viszont a Vidékfejlesztési Program keretében az agráriumba, mennyire érezhető már ennek hatása?

A hatás már természetesen érezhető, hiszen az ez évre és a jövő évre meghirdetett pályázatok a megemelt összeggel lettek kalkulálva. Év elején döntött úgy a kormány, hogy a korábbi 15 százalékos hozzájárulás helyett már 80 százalékkal egészíti ki a Vidékfejlesztési Program uniós forrásait, így a következő években több mint 4265 milliárd forint érkezik az agráriumba. Ez egy óriási lehetőség, de csak ha hatékonyan használjuk fel.

Ugyanakkor az építőipari költségek, a műtrágya, a vetőmag és a növényvédőszerek árának növekedése, illetve az általánossá váló munkaerőhiány és a piaci bizonytalanságok miatt jelenleg az tapasztalható, hogy több pályázó költségvetése, amelyre a pályázatát alapozta, mára idejétmúlttá vált. Tehát a pályázati források kiegészítéséhez a hitelkérelmek egy része nem idén, hanem később várható.

Mire számít, miként alakulhat a következő évben az agrárhitelezés piaca?

Az agrárhitel-állomány várhatóan a következő években is növekedni fog, hiszen a Vidékfejlesztési Program pályázatai csak 50 százalékban fedezik a tervezett beruházások költségét, a fennmaradó részt önerőből vagy hitelből tehetik hozzá a pályázók. Emellett az Európai Unió szigorított környezetvédelmi előírásai is fejlesztési kényszert jelenthetnek a jövőben, míg az energia-árak, inputárak, takarmányárak emelkedése a forgóeszköz-finanszírozást növeli meg. Mi a nehéz időkben is partnerek vagyunk. Rugalmas, hosszútávú jövedelmezőséget biztosító megoldásainkkal segítjük ügyfeleinket, rendelkezésükre állunk olyan kérdések megválaszolásában is, hogy miként lehet államilag támogatott konstrukciókkal megvalósítani a beruházásokat, mit jelent a támogatáshalmozódás és mikor érdemes előtérbe helyezni a saját forrású hiteleket.

(x)