A napraforgó hiánytüneteinek kezeléséről profi és kezdő termelőknek

Minden növénytermesztő tudja, hogy a tápelemeket időről-időre pótolni kell, csak nem mindegy, hogy melyik növénynek mikor, mennyit és milyet juttatunk ki. A KALI Akadémia keretében ebben a témában már több előadást hallhattak a résztvevők. A kukorica után, május 28-án, a napraforgó tápanyagfelvétele és hiánytünetei kerültek sorra. Dr. Zsom Eszter és Dr. Patrick Lawson, a K+S Minerals and Agriculture GmbH szaktanácsadói beszéltek a témáról.

Ez előadáson megismerhettük, miről tudjuk felismerni, ha a napraforgó hiányt szenved egy-egy tápelem tekintetében. Egyes hiánytünetek, mint például a foszforé, nem annyira nyilvánvalóak, mint más növénynél. Mások viszont elég jól felismerhetőek. A biztos az, ha levélanalízissel állapítjuk meg a tápelemhiányt.

Hirdetés

Nitrogénhiány esetén azt láthatjuk, hogy a napraforgó levele kivilágosodik és sárgul. A tünetek az idősebb leveleken jelennek meg először. Az elváltozás a levél csúcsától indul „V” alakban a levélnyél irányába, mint a kukorica esetében. A nitrogén nagyon fontos ahhoz, hogy jó termésünk legyen, de nem tanácsos túlzásba vinni a bevitelét. Túlzás alatt nem a mennyiséget kell érteni, hanem inkább arra kell ügyelni, hogy a foszforhoz, a kénhez és a káliumhoz képest, arányaiban ne váljon egyoldalúan dominánssá a nitrogén használata. Ha ez történik, az rontja a kaszatoknak az olajtartalmát és a növények gombás betegségekkel szembeni ellenálló képességét. Egyoldalú nitrogéntúlsúly esetén a növény szövetei föllazulnak, ami elősegíti a gombás betegségek szaporodását. Ilyenkor a gombafonalak könnyebben bejutnak a növény levelein keresztül a növénybe. Tehát a foszforral, a káliummal és a többi tápelem harmonikus ellátásával lehet egészségesen tartani a napraforgónkat – hangzott el.

A foszforhiány nem túl gyakori, ráadásul nehezen felismerhető, mert nincs jól elkülöníthető jele. Akkor gyanakodhatunk rá, ha több éven keresztül mindig késleltetett a napraforgó érése és lassabb a növekedésben. Egy dolgot tehetünk, hogy megelőzzük a foszforhiányt, ha már alaptrágyaként kiadjuk a tápelemet a napraforgónak.

A kálium hiánytünetei legelőször az idősebb leveleken mutatkoznak, A szélük elkezd sárgulni, és ez elindul a levélnyél irányába. A hiánytünet az egész növényre átterjedhet, a fiatalabb levelekre is A sárgulás később kis elhalt levélrészeket is eredményez. Ez azzal magyarázható, hogy káliumhiány esetén a növény nem tudja a szén-dioxidot beépíteni az energia-körfolyamatába, ezért a fotoszintézis korlátozott lesz. Ennek eredményeként jóval kisebb virágtányérokat fejleszt a növény és a szemek mérete sokkal kisebb lesz a megszokottnál. A kálium tehát nélkülözhetetlen a napraforgó egészséges fejlődéséhez és egészséges növekedéséhez. A megfelelő káliumellátás továbbá, jobb nitrogénhasznosulást és fehérjeképzést eredményez – tudtuk meg az előadóktól.

A magnézium hiánya már sokkal könnyebben felismerhető. Szintén sárgulnak, ám itt az alsóbb levelek, és ez a folyamat a levélerek között zajlik. A levélerek általában zöldek maradnak, de a közöttük lévő rész besárgul. Ez azzal magyarázható, hogy a magnézium a klorofil építőköve, a növény pedig ilyenkor úgy tud magnéziumhoz jutni, ha lebontja a saját klorofilkészletét. Ez akkor jelentkezik különösen, ha a magas hőmérséklet alacsony magnéziumszinttel párosul. Az idősebb levelekből bont elsőként, mert növekedni akar, és a tápelem átkerül a fiatalabb levelekbe. A magnézium is szerepet játszik ebben a szállítási folyamatban. Amíg a nitrogénre a növekedéshez van szükség, addig magnéziumra azért, hogy újabb leveleket növesszen, és hogy a fotoszintézis megfelelő ütemben végigmehessen.

A magnézium, a káliummal együtt, a víz megtartásában is fontos szerepet játszik, ezért hiányában fonnyadásnak, hervadásnak indul a napraforgó. Megfelelő kálium- és magnéziumellátással viszont az állományok sokkal később fognak lankadni, fonnyadni. A magnézium, hasonlóan a káliumhoz jól elraktározódik a növényekben, ezért az idősebb leveleken látszódik elsőként a hiánya, innen merít új erőt, magnéziumot a növény, ha nem kap kívülről.

A résztvevők megtudhatták, hogy a magnézium legmegfelelőbb pótlása talajon keresztül lehetséges, egy a keserűsóhoz hasonló, de annál sokkal koncentráltabb talajtrágyával, az ESTA Kieserittel. Ez egy kieserit nevű ásványból származik, ami német bányákban található. Ebből készítik a keserűsót is, de a kettő nem helyettesíthető egymással, mindegyiknek megvan a maga szerepe. A Kieserit például a növény növekedésének kezdetétől tud megfelelő mennyiségű magnéziumot és ként biztosítani, tízszer akkora mennyiségben, mint amennyire a keserűsó képes. A keserűsónak akkor van szerepe, ha sürgős beavatkozásra van szükség, a Kieseritnek pedig akkor, ha szeretnénk 6-8 héten keresztül magnéziummal és kénnel folyamatosan ellátni a növényt.

A kieserit nevű ásvány nagyon sok jó tulajdonsággal rendelkezik. Egyrészt, mivel bányásszák, ezért biogazdálkodásban is engedélyezett. Másrészt alkalmazhatjuk akár hóra kiszórva, akár tavasszal, akár nyáron, nem fog elpárologni. Amint víz éri, szolgáltatja a magnéziumot és ként, olvad le róla a benne lévő tápanyag. A magnéziumellátás az egész tenyészidőszakban csak talajon keresztül pótolható, vagy fenntartható abban a mennyiségben, amit a növény igényel. Levélen keresztül tized akkora mennyiségben tudunk magnéziumot kijuttatni. Természetesen, ha nincs csapadék, akkor a kieseritet sem tudja fölvenni a napraforgó, mert ezeket a talajtrágyákat és a benne lévő hatóanyagokat is csak oldott formában tudja felvenni a növény.

Nagy előnye még az ásványnak az, hogy a kémhatástól függetlenül, meszes és savas talajon is működik. Maga a termék 25 százalék magnéziumot tartalmaz magnézium-szulfát formájában. A kéntartalma, ha elemi kénként számoljuk, akkor 20 százalék, ha kén-dioxidban, akkor pedig 50 százalék.

Műtrágyát úgy érdemes választani, hogy a növény számára minél nagyobb része hasznosulni tudjon. Ez esetben arra kell figyelni, hogy a tápanyagai vízoldhatóak legyenek, vagy vízoldható formában tartalmazza a legtöbb hatóanyagot. A Kieserit egész évben felhasználható, kijuttatva vagy kiszórva megvárja a tavaszt, de a tavasz nem várja meg a Kieseritet. Ezt érdemes figyelembe venni akár áttelelő kultúrák esetében is. Ha intenzíven termesztünk napraforgót, és a magas termés érdekében megemeljük a nitrogén-, a foszfor- és a káliumszinteket, akkor muszáj a magnézium és a kén szintjét is hozzáigazítani. A Kieseritből hektáronként 1 mázsát ajánlott kijuttatni. Ekkora mennyiségben van 25 kiló magnézium hatóanyag, és 20 kiló kén, ha elemi kénben számolunk, vagy 50 kiló, ha kén-dioxidban számolunk. Ez már szemmel látható hatást eredményez.

A magnézium különböző megjelenési formákban van jelen a természetben. A kieserit magnézium-szulfát, a dolomit kalcium-magnézium-karbonát, a magnedit pedig magnézium-karbonát formula, és lehet magnézium-hidroxid és magnézium-oxid is. Ezek közül a magnézium-szulfát az, ami teljes mértékben vízoldható, ez a legjobban, legkönnyebben felvehető a növény számára. A dolomit akkor tud jól hatni, ha savanyú talajon használjuk, vagy ha a gyökérnedvek 3-4 év alatt fölbontják ezt a kalcium- magnézium-karbonátot, főleg ha finomra őröljük, de a vízoldhatósága akkor is rosszabb, mint a kieserité. Tehát ha kijuttatás után azt szeretnénk látni, amint növekszik a napraforgó, akkor a Kieserit a jó választás.

A kénhiány is sárgulásban vagy világosodásban nyilvánul meg, az állomány tetején mutatkozik. Az alsóbb levelek teljesen normálisan néznek ki, a fölső levelek azok, amik sárgulnak, és esetleg kisebbre nőnek.

A Kieserit másik nagy előnye, hogy a kéntartalma miatt, fokozza a nitrogén hasznosulását. Ezért érdemes a nitrogén trágyát a Kieserittel együtt kijuttatni. A további haszna pedig az, hogyha savanyító hatású nitrogén trágyát, például hígtrágyát használunk, akkor ezt a Kieserit képes egy kicsit kiegyensúlyozni.

A kieserit ásvány magas kéntartalma növeli továbbá a napraforgó betegség ellenálló képességét. Tehát a kén immunrendszer erősítő tápanyag.

A mikroelemeket csak kis mennyiségben igényli a növény, azonban az egyik közülük nagyon fontos a napraforgó életében: a bór.

Általában érdemes tudni a mikroelemekről, hogy a felvehetőségüket a pH érték jelentősen befolyásolja. Hetes pH fölötti, meszes talajon, a cink, a réz, a mangán, a bór nem fölvehető a növények, így a napraforgó számára sem. Ezért meszes talajokon ezeket a mikroelemeket muszáj a leveleken keresztül pótolni.

Bórhiány esetében a növény legfiatalabb részei elpusztulnak. Egy ideig ugyan azt látjuk, hogy egészségesen fejlődik a növény, egy idő után viszont az új, fiatal levelek lehajlanak, nyálkásak lesznek, mintha valamilyen betegség támadta volna meg, és így rohadni kezdenek, utána bebarnulnak, és el is száradnak. Néha a levélerek is olyanok, mintha nem lenne bennük víz vagy semmilyen nedvesség. Bórhiánynál jóval kisebbek lesznek a napraforgó tányérjai. Ha a tápelemet nem pótoljuk, akkor nagyon extrém esetben az is előfordul, hogy a tányérok egyszerűen leesnek. Ha nem vagyunk elégedettek a virágképződéssel, még akkor sem késő beavatkozni, és levélen keresztül pótolni a bórt.

A következő online előadásra, amelynek témája a napraforgó hiánytünetei, 2020. június 25-én 10-11-ig kerül sor, már most lehet jelentkezni erre a linkre kattintva.

Illetve a vállalat követhető még a Facebookon ide kattintva.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A K+S Minerals and Agriculture GmbH magas minőségű termékeket kínál, melyek káliumot (K), magnéziumot (Mg), ként, (S), bórt (B), mangánt (Mn) és cinket (Zn) tartalmaznak a növények által azonnal felvehető formában és a növény számára kedvező összetételben. A 60er Kali (kálisó) a legkeresettebb termékük. Ez az univerzális monoműtrágya főként a főbb szántóföldi növények trágyázására használatos, legtöbbször kalászosokban és kukoricában alkalmazzák. Ásványi trágya különlegességeik az előbb említett növényeken túlmenően azoknál a növényeknél használatosak, amelyeknek magasabb a kálium-, magnézium- vagy kénigényük, pl. napraforgó, repce, burgonya. A KALISOP, Patentkali, ESTA Kieserit és EPSO Top elsősorban a kloridérzékeny növényeknél használatosak, pl. burgonya, szőlő és zöldségkultúrák.

Az EPSO Top, SOLUMOP, soluSOP és HORTISUL tápoldatozásra is használhatóak, melynek egyre nő a jelentősége.

Mivel a növények tápelem igénye eltér, a K+S Minerals and Agriculture szaktanácsadói felkészült szakemberek, hogy segítsék a gazdálkodókat nélkülözhetetlen információkkal ellátni növényei optimális tápanyaggal történő ellátása érdekében.

(x)