A műanyagszennyezés megszüntetését célzó határozatot fogadtak el az ENSZ szakértői

Az ENSZ Környezetvédelmi Tanácsa, az UNEP Kenya fővárosában, Nairobiban rendezte meg az 50. csúcstalálkozóját. A rendezvényen 175 nemzet képviselői gyűltek össze, hogy megállapodjanak a műanyagszennyezés elleni első globális összefogás tervéről. Az ENSZ Környezetvédelmi Tanácsának gyűlésén a résztvevők történelmi jelentőségű határozatot fogadtak el a műanyagszennyezés megszüntetéséről, valamint arról, hogy 2024-ig egy nemzetközi, jogilag kötelező érvényű megállapodást is kötnek. 

A határozat a műanyag teljes életciklusával foglalkozik, beleértve annak gyártását, tervezését és ártalmatlanítását – hivatkozott az ENSZ közleményére az NRGreport. A határozat értelmében egy Kormányközi Tárgyaló Bizottság hoznak létre, mely 2022-ben kezdi meg a munkáját és 2024 végéig meghatározza a műanyagszennyezésről szóló szerződés feltételeit. Ezt követően az ENSZ konferenciát hív össze a szerződés elfogadására.

Ezeket tervezik a műanyagszennyezés csökkentése érdekében

A tárgyalóbizottság várhatóan olyan kötelező jogi erejű tervezetet fog előterjeszteni, amely több alternatívát is bemutat a műanyagok teljes életciklusának kezelésére, és  irányelveket ad az újrafelhasználható és újrahasznosítható termékek és anyagok tervezésére vonatkozóan. Ezenkívül a fokozott nemzetközi együttműködés szükségességére is kitér, mely a technológiához való hozzáférés, a kapacitásépítés, valamint a tudományos és műszaki együttműködés megkönnyítése miatt fontos.

“A mai nap a Föld bolygó diadalát jelenti az egyszer használatos műanyagok felett. Ez a legjelentősebb többoldalú környezetvédelmi megállapodás a Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény óta. Ez egy biztosítási kötvény ennek a generációnak és a jövő generációinak, hogy együtt élhessenek a műanyaggal, és ne legyenek általa halálra ítélve” – mondta Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója.

Vizek, táplálékláncok és az éghajlatváltozás elleni harc

A határozat, illetve a szerződés jelentős lépés a tengeri élőhelyek megóvása, a táplálékláncok szennyezésének mérséklése, valamint az éghajlatváltozás elleni harc szempontjából. A műanyaggyártás az 1950-es években mért 2 millió tonnáról 2017-re 348 millió tonnára emelkedett, és 522,6 milliárd dollár értékű globális iparággá vált, amelynek kapacitása 2040-re várhatóan megduplázódik. A műanyaggyártás és a műanyagszennyezés hatása óriási veszélyt jelent a bolygó szempontjából. A műanyagok nyílt égetése hozzájárul a légszennyezéshez, mely az emberi egészséget is károsíthatja.

2050-re a műanyaggyártással, -felhasználással és -ártalmatlanítással kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás a megengedett kibocsátások 15 százalékát tenné ki, még akkor is, ha a globális felmelegedés mértékét sikerül(ne) 1,5°C fokon tartani. A műanyagszennyezés az állat és növényvilágra is negatívan hat. Évente mintegy 11 millió tonna műanyag hulladék kerül az óceánokba. Több mint 800 tengeri és part menti fajt érint, főként a lenyelés, a belegabalyodás és egyéb veszélyek révén. A nemzetközi szabályozás jelentős lépés lenne a tengeri élőhelyek megóvása, a táplálékláncok szennyezésének mérséklése, valamint az éghajlatváltozás elleni harc szempontjából - írták.