A magyar mezőgazdaságnak az aszálytól kellene tartania a koronavírus helyett

Magyarországnak jelenlegi helyzetben több problémával is szembe kell néznie egyszerre, hiszen a madárinfluenza, a koronavírus járvány okozta munkaerőhiány, valamint a piacon levő kereslet átrendeződése mellett aszály is sújtja az országot. Március második felétől számottevő csapadék nem érkezett hazánkba, inkább a szeles időjárás volt jellemző, amely nem hatott pozitívan sem az őszi, sem pedig a tavaszi vetésű növénykultúrákra.

A 444.hu felkereste Raskó Györgyöt, az MDF-kormány államtitkárát, hogy jelenlegi helyzetben mi az, amely a leginkább befolyásoló tényező lehet a mezőgazdaság számára, és mi várható a jövőben. Raskó György elmondása szerint korántsem a koronavírus a legártalmasabb a mezőgazdaságra Magyarországon. Elsősorban az aszály gördít akadályokat az ország elé, majd pedig a madárinfluenza, és csak ezt követi a koronavírus negatív hatása.

Bár a legtöbb ország esetében a koronavírus járvány igen nagy problémákat okozott a munkaerő tekintetében, ez hazánkat nem jellemzi, hiszen Magyarországon kevés a külföldi vendégmunkás. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy míg például Németország, az Egyesült Királyság vagy Olaszország több százezer vendégmunkást alkalmaz a zöldség- és gyümölcságazatokban, addig Magyarországon mindössze 10-20 ezer főről beszélhetünk, akik Erdélyből és Kárpátaljáról érkeznek. Így látható, hogy a munkaerőhiányban szenvedő országok esetében a koronavírus azért tett nagymértékű károkat, mert a vendégmunkások nem utazhattak el anyaországukból.

Így Raskó György meglátása szerint nem kell attól tartani, hogy az országban nem takarítják be a zöldséget vagy a gyümölcsöt. Ennek oka, hogy Magyarországon a zöldség- és gyümölcstermesztés alapvetően egy mára kevésbé számottevő ágazat, így nem igényel akkora kézi munkaerőt, mint például Olaszországban, ahol a bogyós gyümölcsök szedéséhez rengeteg emberre van szükség.

Több helyen is olvasható, hogy a koronavírus hatása kiterjed a termékek gyártására és termelésére is, hogy amely termék tekintetében lehetséges, országhatáron belül kerüljön legyártásra. Az államtitkár viszont úgy látja, hogy erre lehet példa, viszont nem a koronavírus miatt. Sokkal inkább azért, hogy környezetkárosító hatásokat csökkentsék, és minél kevesebb üzemanyag használattal juttassák a gyártók, termelők a boltok polcaira termékeiket. Így elképzelhető, hogy az ellátási láncok rövidülni fognak a jövőben a klímavédelem és az egészséges élelmiszerellátás érdekében is.

Az aszály kérdése azonban sokkal inkább aggasztó a mezőgazdaság számára, amely már három éve minden tavasszal eléri az országot. Az államtitkár meglátása szerint áthidalható lenne az aszály problémája, ha Magyarországon engedélyezett lenne a génmódosítás. Több ország, mint például Brazília is génmódosított vetőmagot használ, amely jól tűri a szárazságot, és gond nélkül termeszthető, továbbá a fogyasztók számára sem jelent gondot ezekben az országokban, hogy génmódosított terméket vásárolnak. Hazánkban ez azonban szigorúan tiltott és a fogyasztók sem támogatják.

Raskó György elárulta a 444.hu-nak, hogy Irán például eleinte az USA-ból és Európából importált kukoricát, viszont miután összetűzésbe kerültek az Egyesült Államokkal, más beszállítót kellett találniuk. Ekkor jött képbe Brazília és Argentína, ahonnan csak génmódosított árut vásároltak évente legalább 5 millió tonnás nagyságrendben. Az ázsiai piac viszont az idő múlásával egyre kiterjedtebb, hiszen míg Európa lakossága az elmúlt 30 évben alig nőtt, addig Ázsiáé egy megközelítőleg milliárd fővel gyarapodott.

Így Magyarország esetében mivel a génmódosított termékek tiltottak, Raskó György szerint az lenne a cél, hogy Európában eladható magas minőségű élelmiszertermék kerüljön előállításra, amelynek nem kell tömegtermékekkel versenybe szállniuk. Ezért hazánkban a búza és a szója helyett – amelyek nem versenyezhetnek a világpiacon – érdemesebb más zöldséget és gyümölcsöt termeszteni. Például a paradicsomtermesztés egy olyan ágazat, amelyben komoly sikereket és fejlesztéseket értek már el, ugyanis beltartalmi értéke jóval magasabb, mint az átlagos nagyüzemi termesztésűeké. Ez viszont magasabb árral jár a piacon, hiszen a minőségi termékek esetében a ráfordítások összege is számottevőbb, mint a tömeggyártottak esetében, és a piacnak ezt az összeget meg kell fizetnie ahhoz, hogy a továbbiakban is fennmaradjon a termelés.

Viszont az aszály ebben az esetben is közbeszól, hiszen a kertészet egy vízigényes ágazat, az öntözési program viszont nem éppen zökkenőmentesen működik. Az államtitkár elmondása szerint ugyanis több tározóra lenne szükség, például a kisebb folyókra is, mint a Sió. Legfőképp azért, mert azon a területen nagyon jó minőségű földek vannak, a tározók segítségével pedig akár több ezer hektárral is lehetne növelni az öntözött földterületek számát. A tározók pedig a Balaton vizét is felfognák, amely jelenleg csak a Dunába folyik, és nem hasznosul. Az öntözésfejlesztéssel bővíthető lenne a zöldség- és gyümölcstermesztési kultúrák választéka, és a minőségi termelés volumene.

A Sió esetében három tározó tervezete még az ötvenes években elkészült, viszont sajnos a megvalósításukra nem került sor. A felmelegedés miatt az elpárolgás mértéke nüvekszik, ezért az ország más területein is szükség lenne tározókra ahhoz, hogy a kertészeti kultúrák újra visszatérjenek, amelyeket intelligens öntözési rendszerek segítségével látnának el.

Raskó György meglátása szerint a tározók építésével már elkéstünk, de még segíthetne a mezőgazdaságon, ha elkészülnének. Ebben a szektorban lehet, hogy minden beruházás óriási költségeket von maga után, és lassan térül meg, viszont ezek a befektetések szükségesek a fenntartáshoz. Ugyanis piac mindig lesz a termékeknek, hiszen már 20 éve nincs túltermelési válság az élelmiszereknél a népesség folyamatos növekedése miatt. A népesség növekedésével nő a fizetőképes kereslet is, főként az ázsiai országokban, és a megfelelő piaci kapcsolat kiépítésével a siker elérhető.