A lakosságot és az alföldi vizeket is veszélyezteti a békési palagáz-projekt egy új civil tanulmány szerint

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) valamint a Közép- és kelet-európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch) új tanulmányában sürgeti a döntéshozókat azzal, hogy hagyjanak fel az alföldi vízkészleteket és lakosságot veszélyeztető békési palagáz-projekttel (Corvinus-projekt). A tanulmány részletesen bemutatja a nemzetgazdaságilag kiemelt és gyorsan jóváhagyott beruházás hátterét, jelenlegi állapotát, várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait, ezért hazai palagázkitermelés nélkül kivitelezett importgáz-függőség csökkentésre szólít fel.

Az MTVSZ már 2022 nyarán jelezte, hogy a békési régióban lévő palagáz mező kitermelése környezetszennyezéssel járna, fokozná a vízhiányt és veszélybe sodorná a helyi gazdálkodók megélhetését.  Januárban  a palagáz (homokgáz) kitermelés mégis elkezdődött, már a második kutat fúrják. A Greenfo anyagát szemléztük.

Így látják a természetvédő szövetségnél

“A magyar kormány 2022 nyarán az energiaválságra szűk látókörűen reagálva hozta létre az energia veszélyhelyzeti akciótervet, amelyben energiatakarékossági vagy megújuló energiás intézkedések nem, a hazai gázkitermelést erőltetetten fokozó tervek viszont szerepelnek” – mondta Botár Alexa, a MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója.

A cikk szerint a hazai – Békés megyében 3,5-4,5 kilométer mélybe zárt – palagáz kitermelése veszélyes zsákutca: egy palagázkút általában néhány év alatt kimerül, ezért a gázkitermelés folytatásához újabbakat kell fúrni. Ez egy fúrásoktól és folyamatos vízfelhasználástól terhelt régiót eredményez. A kitermelés során alkalmazott, vízigényes repesztéses technológiának számos nagyon súlyos negatív hatása ismert - írták. 

Az energiaválság megoldása és az energiabiztonság nem a fosszilis erőforrásokhoz való ragaszkodásban, hanem az energiatakarékosság elősegítésében és a megújuló energiákra való  minél gyorsabb átállásban  rejlik” – mondta Molnár Mátyás, a Magyar Természetvédők Szövetsége energia programfelelőse.

A tanulmány részletei és céljai

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a CEE Bankwatch tanulmánya a békési magyar palagáz kitermelésére létrehozott Corvinus-projekttel foglalkozik. A két szakmai civil szervezet szerint a projektnek jelentős a kockázata, különös tekintettel a terület vízkészleteire, ami a román határ közelsége miatt akár határon átnyúló vízhiányt vagy felszín alatti vízszennyezést is eredményezhet. Továbbá, mivel a projektet a magyar kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, ezért a nyilvános áttekintése nehezített, a projektről alig volt nyilvános információ - fogalmaztak.

Hatásvizsgálata ismeretlen, a helyi lakosokat pedig annak ellenére, hogy nagymértékben érintik a projekt környezeti, gazdasági illetve társadalmi hatásai, az MTVSZ tudomása szerint  gyakorlatilag kihagyták a döntésből és nem kaptak érdemi tájékoztatást - írták.

Magyarországon a hidraulikus (réteg)repesztéssel (fracking) kapcsolatos magas kockázatok leginkább az édesvíz készleteket érintik.

A repesztőfolyadék mélyben maradó része illetve a felszínen nem megfelelően tárolt vagy kezelt folyadék a felszíni illetve a felszín alatti vízkészleteket beszennyezheti, súlyosan veszélyezteti. Emellett a klímaváltozás miatt egyre szárazabbá váló Békési régió még meglévő víztartalékainak terhelésével a Corvinus projekt hozzájárulhat a környék vízre támaszkodó, határon is átnyúló ökológiai rendszerének összeomlásához - írták.

Hazai palagáz-térkép:

A szín nem medencealjzat mélységét és kiterjedését jelzi, nem a palagáz-készlet kiterjedését. Minél hidegebb-kékebb a szín, annál mélyebben van a medencealjzat és azon belül a lehetséges palagáz: világoskék: mintegy 3-4 km, sötétkék: nagyjából 5-7 km. Nyolc lehetséges helyszín, extra bizonytalan készletbecslés. Forrás.