A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatai kerültek a középpontba

A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatait elemezték a Debreceni Egyetem agrárkarán a Növénytudományi Intézet szeptember 4-ei tanácskozásán. A térség gazdálkodói elméletben és gyakorlatban is megismerhették az ökológiai tényezők hatásait. A tanácskozáson a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének szakemberei az elmúlt évtizedekben felhalmozódott tudásukat adták át.

A kukoricával és napraforgóval végzett egyedülálló tartamkísérletek az egyetem látóképi kísérleti telepén 30-35 éves múltra nyúlnak vissza. A szója-kísérletek pedig 5 évvel ezelőtt indultak – mondta köszöntőjében Bánáti Diána, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja. Az intézményvezető elmondta, hogy 600-650 ezer hektár a napraforgó vetésterülete az országban, az átlagtermés pedig 3 tonna/hektár körül mozog. Ez elmarad a növény genetikai potenciáljától. A kukoricánál hazánkban a termésingadozás a legjelentősebb kockázati tényező: hektáronkénti 4,2-től egészen 8,6 tonnáig változik az évek során - emelte ki.

A Debreceni Egyetem híre számolt be róla, hogy a szakmai fórumon részt vevő több mint 100 gazdálkodó nem csak az ökológiai kockázatokról kapott áttekintést. Braun Zsolt, a Bunge Zrt. agrárértékesítési és beszerzési igazgatója a növényi olajok világpiaci tendenciáit is részletesen ismertette.

Összességében 200 millió hektár a kukorica vetésterülete, a termés mennyisége pedig meghaladja az 1 milliárd tonnát

Magyarországon a rendkívül nagymértékű termésátlag-ingadozást olyan ökológiai hatások, mint például a klímaváltozás, az aszály, az öntözés hiánya), a talajtulajdonságok romlása és a kevésbe tudatos fajtaválasztás, valamint a nem kellő agrotechnika okozzák – mutatott rá Futó Zoltán. A szakember felhívta a figyelmet többek között hazánk aszályindexére. Az utóbbi 120 évben 10 katasztrofális aszályt jegyeztek fel, melyekből négy történt 2002 után. Emiatt az öntözés óriási jelentőségű. Az adatok azt mutatják, hogy a hazai szántóterületnek mindössze 2 százalékát öntözik, miközben az öntözés terméstöbblete akár 8-9 tonna is lehet hektáronként.

Látóképi kísérleteink bizonyítják, hogy a legnagyobb hibákat az agrotechnikai elemekkel követhetjük el. Amennyiben intenzív technológiával és megfelelő hibridekkel termesztünk, a technológiai optimumokat is tartani kell – mondta Pepó Péter.

A tanácskozás 22 éves történetében most először került a témakörök közé a szójatermesztés

A szója a legjobb minőségű talajokat kedveli, magas a csapadék- és a relatív páratartalomigénye

Ennek megfelelően leginkább az ország nyugati, dél-nyugati területein és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében termesztik. Hajdú-Bihar megyében 1000 hektár alatt van a termőterület, a termésátlag itt is megközelíti az országosat. Kísérleteinkben a 2018-as év volt a legkedvezőbb, akkor több fajtánál hektáronként 5 tonnát is meghaladó eredményt értünk el – emelte ki Ábrahám Éva Babett.

Kapcsolódó: Kellene egy magyarországi szójafeldolgozó-üzem, de nagyon

A Magyarországon megtermelt szójamennyiség belföldi megőrzését és az ágazat kifehérítését is segítené egy hazai feldolgozóüzem, ezért stratégiai cél annak létesítése – mondta az agrárminiszter. Nagy István a Margitta-sziget 92 Kft. és a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület szója fajtabemutató rendezvényén hangsúlyozta azt is, hogy a Magyarországon megtermelt szója kiváló minőségű, feldolgozásra mégis külföldre kell szállítani, mert az országban nincs szójafeldolgozó-üzem.