A közlekedés, az óceánok és a mezőgazdaság miatt van a legtöbb mikroműanyag a légkörben

A közúti közlekedés, az óceánok és a mezőgazdaság által kerül a legtöbb műanyag a légkörbe - tárták fel egy új modellezéssel a Utahi Állami Egyetem kutatói. Janice Brahney adjunktus kutatócsoportja, amely egy tavalyi tanulmányában kimutatta, hogy 1100 tonna mikroműanyag lebeg a levegőben az Egyesült Államok nyugati térségében, arra összpontosított az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) bemutatott új kutatásában, hogy miként kerültek ezek a láthatatlan műanyagdarabkák a légkörbe, mennyi ideig maradnak ott, hol összpontosulnak a mikroműanyag-lerakódások világszerte a légkörben.

Modellezésük szerint a légköri mikroműanyag az Egyesült Államok nyugati részén elsősorban az országutakról (84 százalék) származik, ahol a gépkocsik súrlódó kerekeiből kerülnek a levegőbe az apró műanyagdarabok. 11 százalék az óceánokból jut a levegőbe: a fel nem oldott műanyagrészecskékkel szennyezett óceánhullámokból a szél kapja fel és repíti őket. A mezőgazdasági talaj pora a levegőben lévő mikroműanyag 5 százalékáért felelős. A légkörben lévő mikroműanyag képes mintegy 6,5 napig ott maradni. Ez elegendő ahhoz, hogy áthaladjon egy kontinens felett - idézte Natalie Mahowaldot, a tanulmány társszerzőjét a Utahi Állami Egyetem közleménye.

Több mikroműanyag jut az óceánokból a kontinensekre, mint fordítva

A legvalószínűbb műanyaglerakódások a légkörben a Csendes-óceán és a Földközi-tenger térsége, a kontinensekre is több mikroműanyag jut a szennyezett óceáni forrásokból, mint amennyi onnan jut el az óceánokba - mutatták ki a kutatók. Az Egyesült Államokból, Európából, a Közel-Keletről, Indiából és Kelet-Ázsiából jut a legtöbb szárazföldi eredetű mikroműanyag-lerakódás a légkörbe. Az Egyesült Államok nyugati partvidékét, a Földközi-tenger partjait és Ausztrália déli tengerpartjait szennyezik leginkább az óceáni eredetű, levegőbe kerülő mikroműanyagok.

A mezőgazdasági eredetű légköri mikroműanyagok leginkább Észak-Afrikában és Eurázsiában jelentősek, míg a közúti közlekedés okozta légköri mikroműanyagok világszerte jelentősen szennyeznek.

Janice Brahney szerint ez a tanulmányuk csak a kezdet. További kutatások szükségesek annak megértésére, hogy a különféle környezet - a nedves, vagy a száraz klíma, a hegyvidéki térségek, síkságok - milyen hatással vannak erre a folyamatra - írta az MTI.