A Közép-Duna Menti Fejlesztési Térségben is egyre fejlődik a precíziós gazdálkodás technológiája

A kiemelt térségek közül elsőként fogadták el a Tolna megyét is magában foglaló Közép-Duna Menti Fejlesztési Térség fejlesztési stratégiáját – hangzott el a agrárszektor fejlesztéséről szóló Gazdafórumon és szakmai napon a Fejér megyei Cecén. Az elmúlt időszakban az élelmiszer önrendelkezés erősítéséhez beszerezték a precíziós mezőgazdasági termeléshez szükséges legkorszerűbb technológiát, amelyekkel nagy áttörést lehet elérni. Mindezek amellett, hogy segítenek az élelmiszer önellátás erősítéséhez a térségben, növelik a fenntarthatóságot és a versenyképességet is.

Az erőműberuházás kezdeténél fogva tervezzük a mezőgazdaság fejlesztését, hiszen a projekt miatt több mint 10 ezer ember érkezése várható a régióba, akiknek az élelmezését is meg kell oldani, amit lehetőleg környékbeli termelők segítségével szeretnénk megtenni – mondta Süli János országgyűlési képviselő a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség cecei gazdafórumán. Ha távolinak is tűnik az ilyen újszerű eszközök használata, amelyeket ma bemutatunk, azt gondolom, hogy megkerülhetetlen, hiszen hatékonyabbá, kiszámíthatóbbá teszik a termelést – fogalmazott a Teol beszámolója szerint.

Nagy kihívások előtt

A mezőgazdaság mindig egy olyan terület volt, amely  kihívásokkal küzdött. Az elmúlt 100 évben nem volt ilyen nehéz időszak, amikor ennyi  összetett problémával és kihívással kellett volna ilyen rövid idő alatt megküzdeni, mint most – emlékeztetett dr. Gyuricza Csaba. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora kiemelte, ez nehézség, ugyanakkor óriási lehetőség is.

Már több éve formálódik egy összefogás, amelynek eredményeként néhány hónappal ezelőtt el tudott indulni az az együttműködés, amely e kiemelt térség agrárfejlődését célozza meg. Két dolog bír kiemelt jelentőséggel egy ország szempontjából: az élelmiszer és az energia. Ebben a térségben mindkettő hangsúlyosan megjelenik – fogalmazott.

Tudás és tapasztalat is kell

A tapasztalat nagyon fontos, de a tudás elkerülhetetlen. Ezt szeretnénk a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részéről hozzátenni annak érdekében, hogy a munkát sikerre vigyük – közölte az intézményvezető.

Grónay Andrea, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője a térség stratégiájával kapcsolatos fejleményekről beszélt. Mint mondta, imént kapta a hírt a Területfejlesztési Minisztériumtól arról, hogy a Közép-Duna Menti Fejlesztési Térség fejlesztésére vonatkozó, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel közösen készített közép- és hosszútávú stratégiáját, koncepcióját és operatív programját a kiemelt térségek közül elsőként elfogadta a Növekedési és Versenyképességi Kabinet.

Közel 100 település lehet érintett a precíziós mezőgazdasági fejlesztésekben

A stratégia összeállításához felmérést készítettek a Közép-Duna mentén, amely három megyét és 99 települést foglal magában. A felmérésből kiderült, hogy a térségben központi szerepet játszik a mezőgazdaság, összesen 21 ezer cég végez mezőgazdasági tevékenységet, főként szántóföldi növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoznak, de emellett a gyümölcstermesztés, a kertészet, borászat és vadgazdálkodás is jelentős errefelé.

Tapasztalataik szerint jelentős kihívást jelent a térségben az élőmunka hiánya a mezőgazdaságban, hiányszakmák közé tartozik a gépkezelőké, alacsony a szakképpzettségi ráta és hiányos a gépesítettség. Ugyanakkor vannak erősségei és remek adottságai is a térségnek. Ilyen például a jóminőségű termőtalaj, a kiváló vadgazdálkodási erdőterületek, az őstermelők rendkívül magas száma, a példaértékű öntözési közösségek, a halastavak magas száma, a helyben megtermelt áruk széles kínálata, a termékpiacok gyakorisága, a három nemzetközi és hazai szinten is elismert borvidék, a szekszárdi, a hajós-bajai, valamint a tolnai borvidék.

Ezek a fejlesztések segítik a modern gazdálkodás megvalósulását a térségben

A főbb fejlesztési irányok közül az IT alapú precíziós technológia bevezetését emelte ki a mezőgazdasági termelésben, emellett a termelés hatékonyságának növelését, az öntözés- és vízgazdálkodás fejlesztését, a klímaváltozáshoz kapcsolódó adaptációs lehetőségek felmérését elsősorban a szőlőtermelés és a kertészet területén, a helyi termékek helyben történő felhasználásának és értékesítésének ösztönzését a rövid ellátási láncok kialakításával, valamint a környzettudatos agrárgazdálkodás elősegítését - írták.

Grónay Andrea jelezte, hogy a fejlesztési területek közül elsőként a precíziós technológia bevezetését és elterjesztését indították el idén tavasszal a MATE-val közösen. Olyan innovatív javaslatokat fogalmaznak meg, és olyan mezőgazdasági technológiákat mutatnak be a térség gazdálkodóinak, amelyek révén elősegíthető a termelés növelése, valamint mérséklődik a visszaszoruló kézi munkaerő miatti humánerőforráshiány mértéke, egyben válaszként szolgálhatnak a klímaváltozás által fellépő kihívásokra is.