A köles termesztése

Májusban vetik, egyéves növény, érzékeny a hűvös időjárásra. Elevenítsük fel, hogy milyen növény is a köles, és milyen odafigyelést igényel a termesztése. A hasznos tippekért olvassa el Jóvér János, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársának írását!

Köles néven egy igen változatos növénynemzetséget illetünk, amely közel 550 fajt számlál. Hazánkban a Panicum miliaceum, az úgy nevezett termesztett köles nevezetű faj terjedt el. Egyéves növény, amely fajtától függően 80 – 150 cm magasra nő meg. Összetett bugavirágzatában fejlődnek szemtermései, amelyek legelterjedtebben fehér, sárga, szürke vagy piros színűek.

Nagyon fontos, hogy a köles érzékeny a hűvös időjárásra, ezért vetése akkor ajánlott, amikor a talaj hőmérséklete tartósan meghaladja a 10-12°C–ot. Ebből adódóan az optimális vetési idő május elejétől – rövid tenyészidejének köszönhetően – egészen július elejéig tart. A termesztettet fajta jellegeitől függően 90-120 napot tölt a táblán, így akár másodvetésben is termeszthető. Kedvezőek a tapasztalatok pl: a borsó utáni másodvetésű köles termesztését illetően, sőt akár korai őszi árpa fajták után is ajánlott a köles vetése.

Gondosan előkészített, jó minőségű, gyommentes magágyat igényel. A vetés ideális mélysége talajállapottól függően 2-4 cm. A gabonasortávra vetett köles ajánlott vetőmag dózisa általában 35-40 kg/ha, ami megközelítőleg 60-80 csírát jelent folyóméterenként.

Amennyiben sikerül biztosítani a jó minőségű magágyat, azzal sok esetben a vegyszeres gyomszabályozást is sikerül kiváltani, hiszen a gyorsan fejlődő köles állománya jó gyomelnyomó képességgel bír, de a kelés utáni időszakban nagyon fontos a gyommentes állapot biztosítása. A kétszikű gyomok ellen MCPA hatóanyag-tartalmú szerekkel eredményesen védekezhetünk, de megbízható szer aligha akad az egyszikű gyomok szabályozására.

A köles termesztése - Fotó: Jóvér János

Köles tábla Karcagon

Tekintettel arra, hogy a jelenleg köztermesztésben lévő fajták vad típusok szelekciója útján kerültek előállításra, meglehetősen kedvezőek a tapasztalatok a köles kórtanát illetően. Nagyobb terméskiesést okozó betegségek, járványok ritkán fordulnak elő köles állományban. Gyakoribb betegségek: árpa sárga törpülés vírus, köles baktériumos levélcsíkosság, kölesrozsda, fuzárium. Leggyakoribb kártevői között az ízeltlábúak köréből a fritlégy említhető meg, de a legveszélyesebb kártevőknek a madarak számítanak.

A köles betakarítását egy menetben gabonakombájnnal végezzük, amikor a zöld száron a bugák sárgulnak. Nagyon fontos a helyes betakarítási időpont, hiszen túlérés esetén jelentős szempergéssel kell számolnunk, amely mind a terméskiesés, mind a következő évi árvakelés tekintetében meglehetősen kedvezőtlen. A pergési veszteségek megelőzése érdekében korábban betakarított köles nedvességtartalma magas, a betakarított termény szárítást igényel.