A klimatikus tényezők hatásai a ciroktermesztésre

Jól viseli a szárazságot, a sok csapadékot, sőt, még a belvizet is! A cirok igencsak jól tolerálja az időjárás viszontagságait. Ha Ön is belefogna a ciroktermesztésbe, Jóvér János, a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézetének tudományos munkatársának írása biztosan nagy segítséget nyújt majd hozzá.

A cirok környezeti igényét illetően az egyik legjelentősebb tényező a csírázáskori talajhőmérséklet. Annak érdekében, hogy erős és a lehetőségekhez képest gyors kezdeti fejlődéssel bíró állományt kapjunk, nagyon fontos nyomon követnünk a tavaszi talajhőmérséklet alakulását az optimális vetésidő meghatározása érdekében.

A csírázás 11-12°C talajhőmérsékleten még vontatott, 12-14°C talajhőmérséklet mellett viszont már egy közepes, vagy erős csírázási intenzitásra számíthatunk. A kelés utáni hűvösebb periódus elnyújthatja a kezdeti fejlődést, ami többek között a gyomokkal szembeni konkurencia tekintetében is kedvezőtlen lehet. A május 1. – szeptember 30. közötti időszakban, hibridtől függően, 2.700-3.200°C hőösszeg-igénnyel kell számolnunk, ami hazánkban az évjáratok többségében rendelkezésre áll. A cirokfélék a csapadék tekintetében szerényebb igényeket támasztanak, így ahol az évi csapadékmennyiség átlagosan eléri az 500 mm-t, ott általában már biztonsággal termeszthetők. Bár a cirokfélék vízigénye jellemzően alacsony, meg kell jegyezni, hogy a bővebb mennyiségű csapadékot intenzívebb fejlődéssel és erős, magas hozamú állománnyal hálálják meg. Fontos kiemelni, hogy Intézetünk számos mérési eredménye a cirok kedvező vízhasznosítását támasztja alá, egységnyi növényi biomassza előállításához lényegesen kevesebb vizet igényel, mint pl. a kukorica.

Szemescirok fajtasor Karcag határában 2010-ben (DE ATK KARCAGI Kutatóintézet)

Hazai viszonylatban a cirok az aszályra hajló, öntözésre be nem rendezett, későn felszáradó, vagy adott esetben mély fekvésű, rossz vízforgalmú, sekély termőrétegű területeken a legnagyobb termésbiztonsággal termeszthető takarmánynövénynek tekinthető. Szárazságtűrő képessége mellett a csapadékot, vagy adott esetben az öntözővizet, jól hasznosítja, sőt a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy még az időszakos vízállást is igen jól képes tolerálni.

2010-ben a Karcagi Kutatóintézet közel 900 mm éves csapadékmennyiséget regisztrált, amelynek hatásai a szántókon is jelentkeztek. A nyári esőzések következtében a táblák egy része olykor több hetes vízborítás alá került, még a tenyészidőszak folyamán is. A kötött, rossz vízbefogadó képességű talajon kialakult belvíz a szántóföldi kultúrák jelentős részét igen nagy károkkal sújtotta. A cirokfélék azonban még ilyen kedvezőtlen körülmények között is várakozáson felül teljesítettek a termés nagyságát illetően. Noha a vízborítás igen jelentős termésdepressziót okozott, meg kell jegyeznünk, hogy hasonló körülményeket más szántóföldi növényfajok aligha tolerálnának.

Silócirok tábla Karcag határában 2014-ben (DE ATK Karcagi Kutatóintézet)

A hazai klimatikus viszonyok között azonban jellemzően az aszály jelentkezik gyakrabban, mint a termést csökkentő tényező, nem ritkán igen komoly kihívások elé állítva a gazdákat. Mind a szemes-, mind a silócirok esetében kedvezőek a tapasztalatok az aszálytűrés tekintetében, amelyet a 2014. évi eredményeink is alátámasztanak. 2014-ben a vetést követően egy rövid, csapadékszegény időszak, amelyhez viszonylag magas hőmérséklet társult, nedvességhiányos állapotot eredményzett. Ennek következtében a vetőgép nyomában repedések alakultak ki a talajban. A szél hatására a repedésekben lengedező cirok növények igen hervasztó képet mutattak, de ennek ellenére az állomány a helyzethez képest jó fejlődési eréllyel átvészelte ezt az időszakot, majd pedig a júliusi esők hatására ez a fejlődés kifejezetten dinamikussá vált.

Összességében elmondható tehát, hogy a cirok a kedvezőtlen adottságú területeknek egy igencsak potenciális növénye, hiszen igen jól tűri a szélsőséges hő- és csapadékviszonyok okozta környezeti stresszhatásokat. Azokon a területeken, ahol a kukorica csak kompromisszumok vagy lemondások mellett termeszthető, a cirok méltó versenytársként jelenhet meg, mint takarmánynövény.

Szerző: Jóvér János, tudományos segédmunkatárs, Debreceni Egyetem ATK, Karcagi Kutatóintézet

Az első részt itt, a másodikat ide kattintva olvashatja el.