A késői esőzés a mikotoxinproblémák oka Európában

Az Alltech európai betakarítási elemzése, egy évtizedes kezdeményezés, átfogó lépést jelent az új termények minőségének és a mikotoxinproblémák elterjedtségének összetett megértésében. A program lehetővé teszi az adatok megbízható összehasonlítását az évek és régiók között. Az elemzésnek kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy az állattenyésztők rendelkezzenek a megalapozott döntésekhez szükséges ismeretekkel.

A Dunboyne-ban működő, független akkreditált Alltech 37+ laboratórium mellett, amely akár 54 egyedi mikotoxint is képes kimutatni, olyan együttműködő partnerek, mint az SGS, a világ egyik vezető vizsgálati és tanúsítási vállalata, lehetővé teszik, hogy Európa 20 országában a legmegbízhatóbb mikotoxinadatokat gyűjtsék az új terményekről.

A 2023-as európai betakarítási elemzés részeként több mint 1100 gabona- és takarmánymintát vizsgáltak. Miközben Európa ebben a termesztési szezonban megkímélte magát az elmúlt 2-3 év szélsőséges aszályos időjárásától, az Észak- és Nyugat-Európában a betakarításhoz közel eső esőzések késedelmet okoztak. Ez ideális feltételeket teremtett a penész és a mikotoxinok kialakulásához. Ezek a kihívást jelentő körülmények azt eredményezték, hogy 2023-ban Európában mikotoxinban magasabb kockázatú év lesz, mivel az egyes mintákban átlagosan 4,4 mikotoxint mutattak ki.

A mikotoxin-kihívás az egyes összetevők esetében

A mikotoxinproblémák legpontosabb bemutatása érdekében az Alltech nagy hangsúlyt fektet az Európában használt legjelentősebb gabonafélék és takarmányok vizsgálatára, de a más régiókba esetleg exportált gabonaféléket is vizsgálják. Ázsiában például ez segíthet az egyes alapanyagokkal kapcsolatos vásárlási döntések megalapozásában.

Néhány ilyen összetevő részletesebben:

Kukorica

Az aszályos kukoricából származó aflatoxinproblémák uralták az elmúlt években a mikotoxinokkal kapcsolatos európai képet. A termelők hálásak voltak, hogy 2023-ban nem érte őket ugyanez a sors. Ez azonban még mindig nem volt tökéletes termesztési szezon, és mivel 2023-ban több mint 700 új termésű kukoricamintát elemeztek, jó betekintést nyerhettek az összetevő mikotoxin-dinamikájába.

A legtöbb, Közép- és Dél-Európából származó minta alapján a minták közel 70%-ában aflatoxint mutattak ki, átlagosan 6 ppb koncentrációban. A kukoricában a legtöbb kockázatot azonban a Fusarium mikotoxinok, például a zearalenon, a dezoxinivalenol és a T2-HT2 toxinok jelentik. Az ochratoxin 2023-ban nagyobb mértékben fordult elő, mint 2022-ben, 28 ppb átlagszintet mutattak ki. Az Alltech REQ-mérőszámának alkalmazásával a kukorica általános kockázata alacsonytól mérsékeltig terjedőnek minősül.

Búza és árpa

Az új termésű búza- és árpaminták jellemzően Észak- és Nyugat-Európa országaiból származnak. Ezekben a régiókban a körülmények június közepe körül jelentősen romlottak, és ettől kezdve a változékony időjárás megzavarta az aratási időpontokat, ami azt eredményezte, hogy a termények a szokásosnál jóval tovább álltak a földeken. A nedves és párás körülmények és a késedelmes betakarítás kombinációja ideális feltételeket teremtett a fuzárium penészgombák számára.

Ez közvetlenül a mikotoxinok megnövekedett szintjében nyilvánult meg ezekben a kis szemekben, az árpa különösen nagy problémát jelentett. Bár a konkrét okok nem ismertek, az árpa sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint a búza, és mintánként majdnem kétszer annyi mikotoxint tartalmaz.

A penicillium mikotoxinokat általában nem szokás betakarításkor a kis szemű gabonafélékkel kapcsolatba hozni, de idén gyakrabban mutatták ki őket, valószínűleg a rendkívül nehéz terepi körülmények miatt. Az új mikotoxinok a leggyakrabban észlelt csoportok mindkét összetevőnél, de a legnagyobb kockázatot a B típusú trichothecének jelentik. Az árpában ennek a csoportnak az átlagos szintje 922 ppb, és egy finn mintában egy rendkívüli, majdnem 29 000 ppb-os maximumot mutattak ki. A REQ és az Alltech PROTECT alkalmazásával az állati hatások értékelésére az árpa ilyen magas kockázati szintek mellett történő fogyasztása akár 63 grammal is csökkentheti az átlagos napi hízást a növendék sertéseknél.

Takarmányok

Bár az elmúlt években a takarmányok kapcsán a penicillium-probléma volt a domináns beszédtéma, érdemes összehasonlítani a kukorica- és a fűszilázs mikotoxinprofilját és elsődleges kockázati tényezőit.

Mint a legtöbb összetevő esetében, itt is az újonnan megjelenő mikotoxinok a legjelentősebbek. A kukoricaszilázsban azonban a minták több mint 95%-ában jelen vannak a B típusú trichotecének, amelyek átlagos szintje 1561 ppb, növelve a kockázatot. Ehhez képest a fűszilázsban a legnagyobb kockázatot a penicillium mikotoxinok jelentik, 338 ppb átlagos szintekkel és 62% feletti előfordulással. Dr. Radka Borutova, az Alltech európai műszaki szakértője megjegyezte, hogy ha mindkét összetevő szerepel a teljes vegyes takarmányadagban (TMR), akkor ez még nagyobb kockázati koktélt jelenthet a szarvasmarhák számára.

A késői betakarítás Észak- és Nyugat-Európában felerősítette a hosszabb ideig a földön fekvő szalmában rejlő kihívást. A 2023-ban a laboratóriumba beküldött 60 szalmaminta az elmúlt évekhez hasonlóan erősen szennyezett volt új mikotoxinokkal és B-típusú trichotecénekkel. A B-típusú trichotecének átlagos szintje közel 1500 ppb volt. Az állattartóknak ezt figyelembe kell venniük minden olyan esetben, amikor a szalmát alomként vagy takarmányként használják.

A folyamatos dinamikus kockázat kezelése

A mikotoxinok valóban dinamikus problémát jelentenek, és bár a közvetlenül a betakarítás után végzett vizsgálatok nagyszerű áttekintést adnak a regionális szennyezettségi mintákról, az, ami azelőtt történik, hogy az állat megkapja a takarmányt – beleértve a betakarítás utáni tárolási körülményeket és a gazdaságban alkalmazott takarmányozási gyakorlatot –, nagyban befolyásolhatja, hogy az állat ténylegesen milyen mikotoxinokat vesz fel.

E folyamatos kihívás legjobb kezelése érdekében megfontolandó egy olyan rutinvizsgálati program bevezetése, amely feltárja az adott vállalkozást érintő konkrét kockázatokat. Ezeknek az információknak a birtokában megalapozott döntést lehet hozni arról, hogy milyen kockázatcsökkentő stratégiák szükségesek az állatok egészségének és teljesítményének támogatásához.

(Forrás: allaboutfeed.net)