Hirdetés
A kecskék érzelmeket közvetítenek: hangokból ismerik fel a társaik jelzéseit
Egy, az angliai Queen Mary Egyetem által elvégzett kutatás kimutatta, hogy a kecskék képesek felismerni a legapróbb érzelmi változásokat is a társaik hangjelzéseiből. Ennek bizonyítására a kutatók úgy rögzítették a kecskék hívóhangját, hogy az vagy pozitív, vagy negatív tartalmat jelentett. Ezt később egy hangszórón játszották le egy másik egyednek. A kísérlet során három különböző hívóhangot mutattak minden kecskének: az első kettő egymással ellentétes hangulatú hívójel volt, harmadiknak pedig egy véletlenszerű érzelmi töltettel rendelkezőt játszottak le.
A kísérletben az állatok viselkedésében és fiziológiájában bekövetkezett változásokat is vizsgálták - írta a Science Daily oldal anyagára hivatkozva a Magyar Mezőgazdaság. A kutatók a hangot kiadó és az azt hallgató kecske érzelmi állapotát is megfigyelték. Arra is ügyeltek, hogy a felhasznált mekegések minden egyes esetben hívóhangok legyenek. Így a kiértékelés során a fogadó fél reakcióját nem maga a hang funkciója, hanem mindig az abban foglalt érzelem határozta meg.

Érzelmek és kommunikáció
Az eredmények alapján megállapították, hogy amennyiben a hang érzelmi töltete változott, az a kecskék viselkedésére is hatással volt. Ez alapján tehát úgy tűnik, hogy képesek felismerni társaik érzelmeit a kiadott hang alapján - írták. A Roehamptoni Egyetemmel, az ETH Zurich-el és a Torinói Egyetemmel közös munka a Frontiers of Zoology lapban jelent meg. A kutatás végén azt is kimutatták, hogy a pozitív érzelmekre adott válaszként a kiskérődzők szívritmusa gyorsult, Amennyiben pedig negatív hangulatú mekegést játszottak le nekik, lassult a szívverés üteme. Így nem csak képesek felismerni fajtársaik hangulatváltozását, de az a saját érzelmeikre is hatással van.
Hirdetés
Erős evolúciós előny
Sok erős szociális kötődéssel rendelkező faj él olyan környezetben, ahol nem mindig lehetséges a vizuális kontaktus. Emiatt komoly evolúciós előnyt jelent egy olyan képesség, melynek segítségével a fajtársak hangjából képesek megállapítani azok érzelmi állapotát. A tanulmányt vezető másik kutató, Elodie Briefer szerint az érzelmek vokális kifejezése és megosztása a fajtársakkal, illetve a képesség hogy ezt a másik fél felismerje, előre vetíti azt, hogy az egyedek képesek együttműködni egymással és erősíteni a csoporton belüli szociális kapcsolatokat. Dr. Alan McElligott, a tanulmányt vezető harmadik szerző úgy vélekedett: az, hogy képesek felismerni a fajtársak érzelmeit, illetve az hatással is van az egyedekre, más megvilágításba helyezi azt, ahogyan a háziállatainkkal bánunk, különös tekintettel a haszonállatokra.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját
2024.06.14.A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.
A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK
2024.05.22.A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatHirdetés
Hirdetés