Notice: getimagesize(): Read of 8192 bytes failed with errno=21 Is a directory in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 221

Notice: getimagesize(): Error reading from /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/public/cms/news/41/news_32641/! in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 221

Warning: Trying to access array offset on value of type bool in /home/www/feke.wi24.hu/www/magro.feke.wi24.hu/protected/class/controller/AgronewsController.php on line 222
A hazai juhtenyésztés aktuális helyzete és lehetőségei – 1. rész - MAGRO (title)!

Hova exportáljuk a legtöbb juhot, miből készítik a birkapörköltet valójában, miért csökkent a támogatások ellenére is a juhtartás? Cikkünkből megtudja. A MagroBlog új szakértője, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa, dr Csízi István elsőként a magyarországi juhtenyésztés jelenlegi helyzetét és lehetőségeit mutatja be két részben.

A juh hármas hasznosítása révén (hús, tej, gyapjú) mindig megbecsült jószága volt a magyarországi gazdálkodóknak. Igen jelentős pozitív változást hozott  az ágazat életében a XVIII. század végétől a szövőipar fellendülése, amely révén nagymérvű állománynövekedés és fajtacsere történt. Az őshonos rackát folyamatosan kiszorította a Spanyolhonból behozott finomgyapjas merinó, az „aranygyapjas birka”. A XIX. század közepén 17 millió anyajuh hazája voltunk. Ez a nagy juhállomány maga után vonta egy virágzó juhászkultúra, illetve juhászdinasztiák kialakulását, akik mesterfokon űzték generációról generációra a szakmát. A világháborúk veszteségei után (1945-ben 300 ezer anyajuh maradt országunkban), a nagyüzemi gazdálkodás során próbálkoztak az ún. „iparszerű juhtartással”, a 70-es évekig tej- és gyapjú termelés, majd a 80-as évektől bárányhús előállítás volt a fő hasznosítási irányzat (3 millió anyajuhra fejlődött fel az állomány). A rendszerváltás után a tsz-ek felmorzsolódása megpecsételte a nagy nyájak sorsát (napjainkban 800 ezer anyajuhot tartanak nyilván). Annak, hogy mi vezetett idáig, a következőekben olvashatja!

Mi lehet az oka ennek a drasztikus tartási kedv csökkenésnek, noha a gyepterület és egyéb takarmánybázisok adottak, támogatásokban részesül több felől a juhtartás és kiváló piaci kereslet van a juhtermékekre?

  • A juhtartás évi 365 napos elfoglaltságot jelent, ami elsősorban életformát követel meg. A régi juhászok konok hitvallása, miszerint „a jószág az embertől vár” szinte kihalt. A mai juhtartó gazdák maguk csinálják amíg bírják, lelkiismeretes állatgondozót felfogadni igen nehéz. Juhász szakmunkás képzés évtizedek óta nincs az országban.
  • A külterületi vagyonvédelem különösen katasztrofális, a juhot, ha meg tudják „szorítani”, könnyen lopható, csendes állat.
  • A tulajdonhasználati viszonyok bizonytalanok, már az is nagy szó, ha megvan a „szerencsés hármas”, vagyis egy juhtartó saját földjén, saját épületben, saját nyáját tarthatja. Egyre nehezebb azon juhtartók sorsa, akik a legeltetési idényre kihajtják fűbérért állataikat. Az abrakot és legelő kiegészítő szálastakarmányokat el lehet felejteni ebben az esetben, ami főként aszályos időben kritikus.
  • Egyre ellentétesebb a növénytermesztők és állattenyésztők érdeke, mert az előbbieknek egyszerűbb bekapcsolni a kombájnon a szalmaszecskázást és a talajnedvesség megőrzése végett igyekeznek mielőbb hántani a tarlót.
  • Magyarországon a sok kis bárányfelvásárló valójában három vállalkozást takar. Ők tartják a kapcsolatot az olasz partnerrel, ahová a magyar vágóbárányok 98%-a kerül. Ez a lánckereskedelem fölözi le a magyar juhtartók igazi hasznát. A bárány nem tárolható hónapokig raktárban, mint a termény, oda kell adni olcsóbb áron, ezt ki is használják.
  • A belföldi bárányhús piac jelentéktelen, csak a kiselejtezett anyákra van igény a birkapörkölt kedvelő vidékeken. A juhtejtermékeket sokan szeretik, keresik, de ezen termékek zömmel külföldiek, mivel a juhfejést felvállalni nagyon kevesen merik, mivel a legminőségibb munkaerőt feltételezi.

A folytatás itt érhető el.>>

Dr. Csízi István tudományos munkatárs Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma

Megosztás

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.

test

2024.08.26.

lead

OneSignal teszt

2024.08.26.

OneSignal teszt OneSignal teszt

teszt2

2024.08.26.

teszt

2024.08.26.

Legújabb hirdetések

Partnerhírek
Partner

Legyen gyönyörű kertje: mutatjuk a legfontosabb nyár végi kerti munkák listáját

2024.06.14.

A nyár végi kerti munkák legfontosabbika a gyümölcsök, zöldségek betakarítása. Sok fogyasztásra kerül, a többit lefagyasztással vagy befőzéssel eltehetjük élre.

Partner

A vízhiány és az állattenyésztés összefüggéseiről adott ki közleményt a NAK

2024.05.22.

A NAK közleménye szerint téves állítás terjed az európai közbeszédben az állattenyésztéssel kapcsolatban. Míg az állattenyésztés-ellenes narratíva képviselői rendre azt hangoztatják, hogy az ágazat veszélyezteti a lakossági ivóvízkészleteket, a tények mást mutatnak. Az objektív mutatókon alapuló kutatások szerint az állattenyésztés vízigényének nagy részét a zöld víz, azaz a csapadék biztosítja. 

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás