A gyümölcsfáknak rossz, ha enyhe az idő télen

A mérsékelt övi gyümölcsfáknak szükségük van a téli hidegre és nyugalomra a tavaszi virágzáshoz és a terméshozáshoz. Ezért a klímaváltozással együtt járó enyhe telek több veszélyt is hordoznak a számukra. Nagyobb a tavaszi fagyok kockázata, és romlik a hozam. Az utóbbi évek súlyos fagykárai is az enyhe télre vezethetők vissza. Itt február körül ér véget a gyümölcsfák mélynyugalmi állapota.

A mélynyugalmi állapotot a növényi hormonok szabályozzák. Innentől már kényszernyugalomról van szó, ami a hőmérséklettől függ elsősorban. Ebben az állapotban minden fölmelegedés a rügyek fejlődéséhez vezet, ami apránként összeadódva korai virágzást eredményez.

Tavaszi fagykár

Minél korábban virágzik a fa, annál nagyobb a tavaszi fagykár kockázata.

Ráadásul nem csak egy-két fagyos éjszakával kellett megküzdeniük a növényeknek, hanem több héten át visszatértek a nagy hidegek, így éppen nyíló virágokat vagy a legérzékenyebb kis gyümölcskezdeményeket érte a lehűlés.

Ez csak az egyik oldala a téli meleg káros hatásának. A másik az, hogy a fák nem kapják meg a szükséges hidegmennyiséget. A hideghatás „mennyisége” fajonként és fajtánként eltérő, a nemesítőcégek például külön kezelik a mediterrán régióra és a szárazföldi klímára nemesített fajtákat, éppen emiatt. 

Azt értjük alatta, hogy október elsejétől számítva hány órán keresztül volt 0 és 7 C-fok között a hőmérséklet.

A fagypont alatti hideg is befolyásolja a hideghatást, de csak kisebb mértékben.

Az őszibarack elviseli a melegebbet

A legkevesebb hidegre az őszibaracknak van szüksége, 400-1050 óra között. Azután jön az alma és a körte 800-1100 órával. A cseresznyének pedig még annál is több hidegre van szüksége, hogy a rügyei normálisan fejlődjenek tavasszal.

Amikor ilyen rekordmeleg van, mint az idei télen, még az a veszély is fönnáll, hogy törlődik a megszerzett hideghatás.

Ez akkor következik be, amikor legalább négy órán keresztül 20 C-fok közelében van a hőmérséklet. A következménye pedig az, hogy a megelőző 24-36 órában összegyűjtött hideghatás elveszik a növény számára. Ez a hidegmennyiség szükséges a mélynyugalom feloldásához.

A mélynyugalom után is össze kell gyűjteniük a növényeknek a kihajtáshoz szükséges hőmennyiséget, amit a 7 C-foknál melegebb órák számának összege ad ki. Ezzel pedig visszajutottunk a tavaszi fagyveszélyhez.

A klímaváltozás tehát az enyhe és rövid telek révén nagyban befolyásolja a mérsékelt övi gyümölcsfajok termeszthetőségét. Manapság már nem a meleg déli és nyugati, hanem a hűvösebb északi és keleti fekvéseket érdemes keresni az ültetvények számára.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)