A gyapottok-bagolylepke elleni védekezés

A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) trópusi-szubtrópusi eredetű vándorlepke, ennek megfelelően szárazság és melegkedvelő lepkefaj. Jól ismert, ennek ellenére mégis jelentős kártevő a kukoricában szinte minden évben.

Rendszertanilag a károsító az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe, a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül is a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjába tartozó faj.

A gyapottok-bagolylepke kártétele

A kártétele minden évben jelentkezik és alapvetően a generatív részek károsításában mutatkozik meg. A lárvák (valódi hernyó) a károsított növény generatív részeit, a virágzat címer felőli részét) támadják meg, ahol ezután rejtve vannak. Leginkább virág és termésfogyasztó. A szemek károsításának következtében létrejövő mennyiségi kár mellett minőségi problémákat is okoznak a csövön, hiszen utat nyitnak különböző penészgombáknak (fuzárium, aszpergillus, pencillium és alternária fajoknak), amelyek a csövön megtelepedve aztán mikotoxinokkal is szennyezhetik a betakarított termést. Polifág fajként számos szabadföldön is termesztett zöldségfélét is károsít.

Életmódját tekintve 2-3 nemzedékes polifág (sok tápnövényű, 100 faj feletti gazdanövénnyel) vándorlepke. Az első lepkék május, június folyamán érkeznek dél felől, a nőstények egy alkalommal akár ezer petét is képesek lerakni. A hernyók június-júliusban okozhatnak károkat. A nyár és ősz folyamán még egy, esetleg két nemzedék fejlődik ki. Az ősszel, októberben, novemberben kifejlődő imágók nagyrészt dél felé vándorolnak. Az ősszel ki nem kelő bábok egy része a talajban magyarországi körülmények között is áttelelhet.

A gyapottok-bagolylepke elleni védekezés

A gyapottok-bagolylepke elleni védekezés legfontosabb alappillére a károsító megfigyelése, előrejelzése és ennek megfelelően a növényvédelmi kezelések időzítése. Az intergált növényvédelem eszköztárába tartozó agrotechnikai lehetőségek a károsító ellen szinte teljesen hiányoznak, ahogyan rezisztens genotípus sem áll rendelkezésre. Ezért is kiemelten fontos az imágók előrejelzése, és a jól időzített védekezés, mert miután a hernyók berágnak a termés belsejébe, inszekticidekkel gyakorlatilag elérhetetlen helyen fejlődnek tovább. Az imágók rajzását ragacsos vagy varsás típusú feromoncsapdával vagy fénycsapdával is megfigyelhetjük. A tömeges lárvakelés a rajzáscsúcsot követően 8-12 napra várható, ekkorra kell időzíteni a kémiai védekezést is. Az inszekticidek közül érdemes a környezetkímélő és/vagy szelektív hatóanyagok közül (pl. kitinszintézis gátlók, juvenil hormonok, Bt hatóanyagú szerek) választani.

Biológiai védekezési eszköz lehet a Trichogramma nemzetségbe tartozó petefürkészek betelepítése, azonban mivel ezek az imágók egyesével helyezik el a petéiket, így a kukoricamollyal ellentétben ez a módszer nem mindig hatékony.

Forrás: Kukorica Kör Egyesület