A fenntarthatóság sokkal több, mint környezetvédelem

Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért címmel nemzetközi konferenciát rendezett a világ egyik legnagyobb vegyipari vállalata, a BASF. A rendezvényen egyeztettek a cég növényvédelmi üzletágának globális vezetői és a magyar növényvédelmi hatóság szakemberei. A téma a mezőgazdaság jövője volt a fenntarthatóság szemüvegén keresztül.

Szigorú szabályok

A fenntarthatóság révén a fenntartható mezőgazdaság több élelmet termel kevesebb erőforrás felhasználásával. Garantálja a termelő, a fogyasztó és a környezet biztonságát, valamint lehetővé teszi a gazdálkodók számára a nyereséges termelést. A rendkívül szigorú európai szabályozás és a szűkülő erőforrások azonban összetett problémahalmazt jelentenek a gazdáknak – mondta Dr. Jürgen Oldeweme, a BASF globális termékbiztonsági és engedélyezési vezetője. Érdekes összevetni, hogy amíg az Egyesült Államokban két év, addig Európában, a  soklépcsős engedélyezési folyamat és a közvélemény nyomása miatt hat év az átlagos piacra lépési idő egy-egy új növényvédő szer esetében. A Magro.hu cikkje a BASF sajtóközleménye alapján készült.

A BASF konferenciáján a mezőgazdaság jövője volt a téma a fenntarthatóság szemüvegén keresztül. - Fotó: Pixabay, Erwin Bosman

Egyetlen új molekula engedélyezése átlagosan 11 évig tart, és 266 millió Euróba kerül.

Beszédes, hogy 2011 óta az 58 bejelentett molekulából 7 kapott engedélyt az EU-ban. Dr. Jan Rether, a BASF európai növényvédelmi engedélyezési vezetője a rendkívül összetett engedélyezési rendszer egyszerűsítésében látja a megoldást. A három engedélyezési zóna kialakítása meggyorsíthatná a folyamatokat, így a tagországok gyorsabban, már 4 hónap alatt átvehetnék a valahol már engedélyezett hatóanyagú szerek dokumentációját. De a tapasztalat szerint a vizsgálatokat minden tagország újra elvégzi, mindössze 10 százalékban tartva a megadott határidőket. A növényvédőszer-hamisítás a másik hatalmas problémakör (1,2 milliárd euró kárt okozva a gyártóknak), melynek megfékezése, meglátása szerint a párhuzamos behozatal tiltásával és az átcsomagolással lenne megoldható.

Fenntarthatóság és környezetvédelem a hatékony termelésért

“A gazdaságilag életképes,hatékony és erőforrásaival fenntartható módon gazdálkodó mezőgazdasági termelés elérésének egyik kulcsa a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció lehet” - mondta Dr. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Előadásában a talaj termékenységének megőrzésére hívta fel a figyelmet. A termelési folyamatok negatív környezeti hatásait képes csökkenteni a körforgásos gazdaság kiépülése. Ennek keretében a melléktermékek hasznosítása fontos szerepet kap. Csak a tudásalapú fejlődés és a határokon átnyúló együttműködés oldhatja fel azt az ellentmondást, ami a mezőgazdaság növekvő kibocsátásának igénye és a környezeti fenntarthatóság között feszül – folytatta.

A gazdálkodás napjainkra minden korábbinál összetettebb tevékenység lett

 A vállalat több, mint évi kétmillió Eurót költ kutatás-fejlesztésre. Ezért kiemelten fontos, hogy az EU törvényi környezete innováció-barát legyen. Ezt az üzenetet erősíti az úgynevezett Innovációs Alapelv is, amit húsz multinacionális vállalat első számú vezetője írt alá, és juttatott el Jean-Claude Junckernek, az Európai Parlament elnökének még 2013-ban. A fenntartható mezőgazdaság szempontjából is kiemelten fontos, hogy egy-egy új aktív hatóanyag tudományos tényeken nyugvó, kockázatalapú értékelési folyamaton essen át, melyben a döntéshozók figyelembe veszik a döntés munkaerőpiaci és gazdasági hatását is - mondta Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.

A fenntarthatóság holisztikus megközelítése nagyon fontos

 A fenntartható fogalma ugyanis sokkal több, mint környezetvédelem: gazdasági, társadalmi és környezeti kérdés is egyben. A biztonságos, környezetkímélő, ugyanakkor nagy mennyiségben termelni képes mezőgazdaság elérése csak az élelmiszerlánc összes szereplőjének együttműködésével lehetséges - mondta Christoph Hofmann, a BASF növényvédelmi üzletágának vezetője.

A gazdák tájékoztatása és képzése is különösen fontos

Dr. Joachim Leyendecker fenntarthatóságért és termékgondozásért felelős európai vezető a 40 éve a piacon lévő bentazon gyomirtó hatóanyag példáját mutatta be, melynek biztonsági útmutatóját Magyarországon készítették el néhány évvel ezelőtt, így képezve a gazdákat a szerek biztonságos használatára. A szakember másik témája a biodiverzitás volt, mely szintén kiemelt terület a vegyipari vállalat számára. Nyolc országban tizenhét  mintagazdaságot támogat a BASF, ahol a korszerű mezőgazdasági gyakorlatok, a rovarok, a madarak és a talajvédelem harmonizálásával folyik a termelés.

Termőföldtől a termőföldig: ez a mottója a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal 10 éves stratégiájának

Erről Jordán László, a hivatal alelnöke tartott előadást. A stratégia központ eleme a tudásmenedzsment, hiszen az állam elődleges feladata egy tudáshálózat létrehozása. Egy olyan hiteles és erős hatóság kialakítása, ahol központilag indított ellenőrzéseket végeznek, széleskörű és átlátható kockázatkezeléssel, valamint egységes laborrendszerrel dolgoznak.

A fenntartható mezőgazdálkodást támogatja a több évtizedes múltra visszatekintő  agrárkörnyezet-védelmi program, az egyes szerek engedélyének kiterjesztése a kiskultúrákra, a szükséghelyzeti engedélyek rendszere, valamint az élelmiszerlánc szereplőinek folyamatos, szerteágazó képzése is. A szakember kiemelte, hogy a sokat emlegetett párhuzamos-import csak a szereplők együttműködésével fékezhető meg.

Integrált növényvédelem, és a tudás megosztása

A Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Tervről beszélt Gábriel Géza főosztályvezető-helyettes, mely terv egy széleskörű szakmai összefogás eredménye. A szakember szerint a kulcs az integrált növényvédelem, valamint az egyes szereplőknél felhalmozott tudás bevitele a termelésbe. Szerinte a rendszer körbeér: az engedélyezésnél nem ér véget a folyamat, a termelési eredmények visszahatnak a szabályozásra.

Az előadások után plenáris fórumon vitatták meg a hallottakat a résztvevők. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének alelnöke felvetette, hogy a konferencián elhangzott tudásanyagot érdemes lenne szélesebb körben terjeszteni, hiszen a gazdálkodók vagy éppen a politikusok számára éppolyan releváns ez a tartalom, mint a szabályozásban dolgozó szakembereknek.