A dróntechnológia szerepe és jövője a magyar mezőgazdaságban

A szántóföldi növénytermesztést is utolérte technológia fejlődése. Kibővültek az adatszerzés lehetőségei, folyamatosan javulnak az adatelemző programok, rendelkezésre állnak döntéstámogató rendszerek. Az adatokból kinyert eredményeket az erőgépek és a munkaeszközök is hasznosítani tudják. A termelés ezzel okszerűbbé válik, és a helyspecifikus gazdálkodás egyre nagyobb teret nyer a magyar mezőgazdaság szereplőinél.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldalán Bűdi Károly cikke szerint a mezőgazdasági távérzékelés a XX. század közepe óta része az adatgyűjtésnek és a döntéstámogatásnak. A technológia nem új, csupán a felvételezéshez használt eszközök, az adatok időbeli és terepi felbontása változott az elmúlt évtizedekben. A XXI. században, a kereskedelmi drónok megjelenésével aztán teljesen új sebességre kapcsolt a terjedése. A felhasználási lehetőségek bővülésével a fejlődés folyamatos. Az adatgyűjtést sok esetben már a drónok végzik a műholdak és repülők helyett.

Az adatgyűjtés mellett a drónok új távlatokat nyitnak az inputanyagok kijuttatásában is

A permeteződrónok története az 1990-es évekre nyúlik vissza. Ekkoriban már a piacon is elérhetőek voltak ilyen eszközök. Az elmúlt 25, de leginkább 5 évben ezek már autonóm vezérlésre is alkalmassá váltak. Képesek rajban repülni, így készen állnak arra, hogy Ázsia után meghódítsák a többi piacot is. Míg a korábbi elterjedésüknek főként technológiai akadályai voltak, lassan eljutunk odáig, hogy a fő gátló tényező nem az eszköz, hanem a gondolkodásmód, illetve a szabályozás hiánya, valamint az inputanyagok terén meglévő termékkategória-hiány - írja a gödöllői Szent István Egyetemen végzett szerző.

Két drónos irány

Bűdi Károly szerint napjainkra két fő gondolkodásmód mentén választható szét a drónok szántóföldi permetezésben való alkalmazása. Az elsőbe azok tartoznak, akik elzárkóznak az újdonságtól. Többek között például arra hivatkozva, hogy az eszközök a személy- és a vagyonbiztonságra is veszélyesek lehetnek. A másik csoport tagjai nyitottak az újra, sőt, szívesen kipróbálnák az új technológiákat.

Egy ilyen engedélyt pedig egy hónappal a tervezett kezelés előtt kell igényelni a szakhatóságtól. Emiatt az agrárszakemberek számára elképzelhetetlen tervezni vele, a kezelést nagyon nehéz beilleszteni a termesztéstechnológiai tervbe. Továbbá fontos, hogy a hazai engedélyezett növényvédő szereknek csupán a töredékét lehet légi úton kijuttatni. A következő lépés tehát – amennyiben jogszabály engedélyezi majd a drónos permetezést – a kijuttatható szerek engedélyokiratokba foglalása.