A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS

Cikksorozatunk második részében közelebb jövünk hazánk búzaexportjához, ugyanis ez a cikk az európai termelési és kereskedelmi viszonyokat, ezen belül a magyar exportot veszi górcső alá. Megismerhetjük belőle az európai piac főbb jellemzőit és számait, a termelés és az export eloszlását a termelő országok között. A 2011-es termelési évben az Európai Unióban mintegy 26,1 millió hektáron több mint 140 millió tonna búzát állítottak elő. Annak ellenére, hogy a világ búza termőterületeiből az Európai Unió mindösszesen csak 11-12%-kal részesedik, a Közösség által előállított búza a világ termelésének közel 20%-át adta az adott esztendőben. Ennek oka az, hogy az EU-27 búzatermésátlagai világátlagot meghaladó szintet képviselnek.

1. 1.    ábra: Az EU-27 által előállított búza mennyiségének eloszlása a tagállamok között 2011-ben, előállított mennyiség alapján felállított rangsor

Az EU-27 TOP3 búzatermelő országa adta az Európai Unió búzatermelésének 53%-át 2011-ben.

Forrás: FAO, 2013 A búzatermesztés mennyiségi szempontból magas fokú koncentráltságot mutat az Európai Unióban. A TOP3 ország az Európai Unióban előállított búzamennyiségéből közel 53%-kal részesedett 2011-ben (1. ábra). A 2000 és 2010 közötti időszakban az EU-27 által exportált és importált búza mennyisége egyaránt jelentős. Az importált mennyiségek vonatkozásában a 10 éves periódust tekintve stagnálást láthatunk (2. ábra), míg az exportált mennyiségek trendje növekvő. A harmadik országok felől érkező import stagnálása főleg az Európai Unió piacvédelmének köszönhető E változás okaként meg kell említeni az

• intervenciós rendszer reformját,
• a versenyképességet fokozó uniós beruházási támogatásokat,
• valamint a búza árának szignifikáns emelkedését a 2007-es évet követően.

A fentiek együttes hatásaként az európai búzatermelők versenyképesebbé váltak a világpiacon, így az EU-27 országok növelni tudták a harmadik országokba irányuló export teljesítményüket (2. ábra).

1. 2.    ábra: Az EU-27 által exportált és importált búzamennyiségének alakulása a 2000 és 2010 közötti időszakban

Forrás: FAO, 2013 Az EU-27 országok által exportált búzamennyiséget tekintve elmondható, hogy az Európai Unió búzaexportja a termeléstől is koncentráltabb. A TOP3 exportőr megegyezik a TOP3 termesztővel. A negyedik és ötödik legnagyobb exportőr Románia és Bulgária volt a 2010-es esztendőben. Annak ellenére, hogy Románia és Bulgária is tengeri kikötővel rendelkező ország az export tevékenységük jelentős része az Európai Unión belülre irányult, hiszen legfontosabb célországaik között a legnagyobb arányt Spanyolország és Olaszország képviseli. Románia Magyarország számára is stratégiai búzaexport partner. Az EU-27 hatodik legnagyobb búzaexportőrre Magyarország volt az adott évben. Hazánk legfontosabb export partnerei szintén az EU-27 országok közül kerültek ki, emellett főleg olyan közeli országokba értékesítettünk szignifikáns mennyiséget. (Bővebben a következő cikkben)

1. 3.    ábra: Az EU-27 országok által exportált búzamennyiség tagállamonkénti eloszlása 2010-ben

(a Közösségen belüli kereskedelmet is tartalmazza)