A baktériumtrágyák szerepe és felhasználási típusai

A talajbaktériumok az emberiség mindennapi életének szerves részét képezik, az elsődleges szerepük valamelyest hasonlít a humánbiológiai baktériumokéihoz. A talajbaktérium-készítmények a termesztés során felhasznált növényvédő szerek és műtrágyák káros hatásait képesek tompítani, hosszabb távon pedig megszüntetni. Tehát a talajbaktériumokat nem az említett termékek helyett, hanem azok mellett kell és érdemes alkalmazni, miután képesek elsősorban a műtrágyák hatékonyságát fokozni. 

A talajbaktériumok konzekvens használata 80-90 százalék körüli műtrágya-hasznosulást és hatékonyabb növényvédelmet eredményezhet - írta a Magyar Talajvédelmi Baktériumgyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége. Az anyag szerint a növényvédő szerek és műtrágyák nélkül ma elképzelhetetlen a gazdaságos termelés és a megfelelő mennyiségű élelmiszer előállítása. Azonban az is világos, hogy az elmúlt 50 év intenzív mezőgazdasága komoly pusztítást végzett talajaink biológiai életében. Ma a talajok romlása 3–35-ször gyorsabb, mint azok épülése. Egyes kutatások szerint (Crawford 2010., FAO 2014) legfeljebb 50 évre elegendő termőtalajunk van, ha ebben az ütemben és szemléletben folytatódik a mezőgazdasági termelés.

Kényes és viszonylagos egyensúlyi állapot

A talajélet fenntartásában, a különböző növényi tápelemek átalakulási, körforgalmi folyamataiban sokféle mikroorganizmus vesz részt; azok között kedvező viszonyok esetén „kényes és viszonylagos” egyensúlyi állapot áll fenn. A mikrobiológiai tevékenységet a környezeti és gazdálkodási feltételek nagymértékben befolyásolják, így változik annak mértéke pl. a talaj pH-ja, hőmérséklete, nedvességi és oxigénellátottsági viszonyai, illetve művelési ideje és módja által is. A talajok kolloidszerkezetéhez a tápelemek egy része különböző mértékben kötődik, így a növények számára történő felvehető állapot ezen mikroszervezetek tevékenységének az eredménye. Ezek élettevékenységüket azonban csak addig folytathatják, amíg van mit lebontani, így ebben a tekintetben is fontos a talaj tápelem-ellátottsági, feltöltöttségi szintje.

A növényi termelés tarlómaradványok, melléktermékek keletkezésével jár együtt. Ezek „újrahasznosítása” a baktériumtrágyák használatával elősegíthető. A készítmények nagy része több funkciójú, a bennük található mikroorganizmusok a növények számára létfontosságú makroelemek (N, P, K) mellett olyan enzimeket és hormonokat is termelnek, amelyek a növények növekedését, fejlődését befolyásolják, így azok hozamait fokozhatják. Lényeges szempont az is, hogy tápanyaggal jól ellátott talajok esetén – használatuk révén – a műtrágyaadagok csökkenthetők.

A felhasználási típusaikat két nagy csoport alkotja:

• a talajoltó termékek és 
• a cellulózbontó vagy szárbontó készítmények.

Okszerű felhasználásuk a tarlókon kezdődik, a jól felaprított és egyenletesen elterített szár-, levélmaradványok szárbontóval való kezelésével, majd azok gyors talajba keverésével, forgatásával zárul. Ezt követi 2-4 hónap múlva az oltótermékek használata, melyek a növények vetéséig kerülnek a talajba magágykészítéskor vagy a vetéssel egy menetben. A teljes mezőgazdasági körforgásban, mint az egyik legfontosabb fenntarthatósági elem, a talajbaktériumok – baktériumtrágyák kiemelkedő szerepet töltenek be - írták.