8 milliárdos magyar laborfejlesztés jöhet az élelmiszeripar fejlesztésére

Az élelmiszeripar nyereségének növekedése több mint 50 százalékra tehető az elmúlt 5 évben az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint. Az élelmiszerágazatban látványos eredményeket főként a közepes és nagyvállalatok tudnak felmutatni. Számukat tekintve az egész szektoron belül 10 százalék alatti arányt képviselnek, ám tőlük származik a teljes belföldi árbevétel több mint 80 százaléka, valamint az exportárbevétel 90 százalékot meghaladó része. Továbbá ezek a vállalatok foglalkoztatják az ágazati dolgozók mintegy 75 százalékát - közölték.

Az Agrárminisztérium anyagát szemléztük. “A magyar élelmiszeripar 2014-2020 között több, mint 360 milliárd forint támogatásban részesült, az agrártárca következő hétéves fejlesztési terve pedig megalapozza a szektor további innovációját - közölte Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára egy sajtótájékoztatón, Budapesten.

Az élelmiszeripar fejlesztését többek között a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Beruházás ösztönzési célelőirányzatából 57 milliárd forint, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop) 78 milliárd forint, a Vidékfejlesztési programból a mikro- és kisvállalkozások fejlesztésére közel 200 milliárd forint segítette. Továbbá számos más, operatív program vissza nem térítendő támogatásai. A Pénzügyminisztérium által koordinált Nagyvállalati beruházási támogatás programból 34 milliárd forint áramlott az ágazatba - mondta.

többek között a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Beruházás ösztönzési célelőirányzatából 57 milliárd forint, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop) 78 milliárd forint, a Vidékfejlesztési programból a mikro- és kisvállalkozások fejlesztésére közel 200 milliárd forint segítette. Továbbá számos más, operatív program vissza nem térítendő támogatásai. A Pénzügyminisztérium által koordinált Nagyvállalati beruházási támogatás programból 34 milliárd forint áramlott az ágazatba - mondta.

Ezek a feladatok várnak a magyar élelmiszeriparra

A jövő az élelmiszeriparban is a hatékonyság és a termelékenység növelése, amelyhez az Ipar 4.0 és a digitalizáció számos új lehetőséget kínál - mondta. A tárca kiemelt feladata a Magyar Élelmiszerkönyv felülvizsgálata, átdolgozása és hatékonyabbá tétele. Az év első felében megkezdi a munkáját a megújult Élelmiszerkönyvi Bizottság a szakbizottságokkal együtt - közölte. Szót ejtett az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések hatékonyságának növeléséről is, amelynek érdekében a szaktárca további területekkel bővíti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), azon belül a kiemelt ügyek igazgatóságának feladatkörét. Megemlítette, hogy a következő években mintegy 8 milliárd forint ráfordítással egységes, központi laborbázist kaphat a hatóság.

Ekkora értéket képvisel a magyar élelmiszerágazat

Kitért arra is, hogy Magyarországon nyilvántartott több mint 346 ezer vállalkozás kibocsátása meghaladta az 53 ezer milliárd forintot 2018-ban, amelynek csaknem felét a feldolgozóipar adta, ennek 12 ágazata közül az élelmiszeripar produkálta a második legnagyobb értéket, közel 3500 milliárd forinttal. Az élelmiszeripar a Magyarországon hozzá kötődő mintegy 4,5 ezer vállalkozással foglalkoztatás és árbevétel szempontjából is a második legjelentősebb ágazat. Üzemi nyeresége egy év alatt 15 százalékkal emelkedett.

Az elmúlt 5 évre visszatekintve, nyereségének növekedése több mint 50 százalékra tehető - mondta. Az élelmiszerágazatban látványos eredményeket főként a közepes és nagyvállalatok képesek felmutatni. Számukat tekintve az egész szektoron belül 10 százalék alatti arányt képviselnek de azoktól származik a teljes belföldi árbevétel több mint 80 százaléka és az exportárbevétel 90 százalékot meghaladó része, emellett ezek foglalkoztatják az ágazati dolgozók mintegy háromnegyedét - fűzte hozzá.