7700 kilométeren építik a Nagy Zöld Falat

A Nagy Zöld Fal Afrikában épül, 20 ország vesz részt az előremutató és nemes, klímavédelmi szempontból egyedülálló kezdeményezésben. Ez egy ambiciózus terv arra, miként lehet enyhíteni a globális felmelegedés okozta hatásokat, és hogyan lehet megmenti 232 millió ember élőhelyét. Az élő fal ötlete először az 1970-es években vetődött fel Afrikában. Azóta ennek érdekében több 10 millió fát ültettek el, főleg lakott városokban és gazdaságoknál.

A 2000-es évek közepén ezt a kezdeményezést élesztette fel Nigéria elnöke, Olusegun Obasanjo. 2007-ben aztán az afrikai államfők rendes ülésén el is fogadták a gigaprojektet. A kezdeményezéshez akkor 11 ország csatlakozott (Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán). Jelenleg pedig már 20 afrikai ország vesz részt a faültetésben, írja az MNN cikkére hivatkozva a 24.hu.

Az érintett terület, ahol a zöld fal megépülhet, a Száhel övezet (más néven éhségöv), amely a világ legnagyobb sivatagjának, a Szaharának a déli részén található. Egykor füves szavanna borította, az elhúzódó aszályok viszont megváltoztatták a térség klímáját. A Szahara évről évre óriási területet hódít el a Száhel övezet lakóitól, akik a sivatagi forróság és szárazság miatt kénytelenek folyamatosan délebbre költözni.
A hatalmas kopár térség kettészeli az egész afrikai kontinenst. A terület az éghajlatváltozás frontvonalán van, ahol a helyi lakosok milliói szembesülnek a globális felmelegedés okozta pusztító hatással.

50 éve már óriási tragédia volt

Amikor 1968 és 1974 között elmaradtak az esők és tartós szárazság sújtotta az övezetet, 250 ezer ember halt éhen. Millióknak kellett elhagyniuk a lakóhelyüket. A csapadék mennyisége mára főleg csak a köles termesztéséhez megfelelő. Az év csapadékos napjainak a száma egyre csökken. Az elmúlt években pedig súlyos aszályok sújtották a térséget és egyre gyakoribbá váltak a por- és homokviharok.

A Nagy Zöld Fal 780 millió hektár elsivatagosodott területen húzódna

Ezen a területen az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint jelenleg 232 millió ember él. Ha sikerül telepíteni a szárasságtűrő fákból kialakított zöld falat, az 7700 km-es hosszával és átlag 15 km-es szélességével a világ legnagyobb ember alkotta „építménye” lesz. Nyugatról keletre Dakartól (Szenegál fővárosa) Dzsibutiig (Dzsibuti fővárosa) húzódna. A program teljes költsége meghaladja a 8 milliárd dollárt, de az Európai Unió, a Világbank és az ENSZ is támogatja azt. Ugyanis a Nagy Zöld Fal nemcsak klímavédelmi szempontból páratlan kezdeményezés, hanem elősegítheti a térségben a béke megteremtését is. A projekt olyan országok között valósul meg, ahol eddig a szegénység és kilátástalanság miatt sok volt a konfliktus, és háború dúlt.

Megállíthatná a népvándorlást a rengeteg fa telepítése

Többnyire a szárazságot jól tűrő fafajtákat, például akácot telepítenek, de a zöld falba zöldséget és gyümölcsfákat is ültetnek. A fák árnyékot adnak, csökkentik talajnedvesség kipárolgását, lassítják a csapadék lefolyását, így a kutak újra megtelhetnek vízzel. A gigaprojekt, vele a faültetések, számtalan afrikai család utolsó reménye lehet az életben maradásra és a megélhetésre. A projekt eddigi legeredményesebb országa Szenegál, ahol 2010-re 525 kilométer hosszú fás területet hoztak létre, 11 millió fát tudtak elültetni. A 2016-os adatok alapján 4 millió hektárt vontak be így a mezőgazdaságba - írja a cikk.