741 milliót költöttek el 6 halfaj termeléstechnológiájának fejlesztésére

A Szent István Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete és az Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvostudományi Intézete alkotta konzorcium szakembereinek hozzájárulásával valósult meg egy 741 millió forintos halas beruházás. Az akvakultúra ágazatot érintő komplex kutatási munka és infrastruktúrafejlesztés 6 halfajra fókuszált. Az innovációt ösztönző MAHOP-projekt támogatásával új technológiai eljárásokat fejlesztettek ki, melyek készen állnak a közvetlen piaci bevezetésre és gyakorlati felhasználásra.

A SZIE írta meg, hogy a horgászati és halgazdálkodási szempontból jelentős halfajok tenyésztését és termelését támogató technológia-, tudástranszfer és innovációs infrastruktúra fejlesztése (RESEARCHFISH) című, MAHOP 2.1.1-2016-2017-00002 azonosító számú projekt kapott 741 millió forintot.

A program egvalósítása során az alábbi tevékenységek valósultak meg:

• A balin, jász, domolykó, aranykárász, compó halfajok zárt, recirkulációs rendszerekben történő előnevelési technológiájának kidolgozásával, illetve a csapósügér faj zárt rendszerben történő tartási és takarmányozási technológiájának innovatív fejlesztésével sikerült olyan alacsony erőforrás-felhasználású nevelési rendszert kidolgozni, mely jelentősen csökkenti a hagyományos átfolyóvizes rendszerek környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásait.
• Hat, jó piaci potenciállal rendelkező halfajt sikerült termelésbe vonni, melyre eddig elsősorban a technológia hiányában nem volt lehetőség. Ugyanezen részfeladat során megvizsgálták a kísérletbe vont halfajok tartásának állategészségügyi vonatkozásait is.
• Két elfolyóvíz-kezelési eljárást is sikerült kidolgozni, illetve tovább fejleszteni. Egy növényi kultúrával (hidropónia), illetve egy műgyantával működőt. Mindkét esetben jelentősen csökkenthető az elfolyó víz tápanyagtartalma.
• Új eredményeket értek el a rovarfehérjék haltakarmányozási célú felhasználásában.
• Két olyan új úszóketrec-rendszert fejlesztettek ki, mely a hazai viszonyokhoz jól adaptált, és a rendelkezésre álló erőforrások (tavi tenyésztő kapacitás) jobb kihasználásával segít növelni a termelést, a természeti erőforrások további felhasználása nélkül.
• Az új tudományos eredmények bemutatásával – graduális oktatás, továbbképzések, szakmai fórumok keretében – a jelenlegi és a jövőbeni döntéshozók számára olyan új információk érhetőek el, melyek segítségével csökkenthetővé válnak a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatások.
• A kutatói munka eredményeként létrejött 3 új prototípus (két úszóketrec és egy új műgyanta alkalmazásán alapuló elfolyóvíz-kezelőegység). Ezen kívül több új elő-, illetve egynyaras nevelési, valamint egy új takarmányozási technológia áll készen a közvetlen piaci bevezetésre.

Ez a 4 intézmény használta fel a 741 millió forintot

A Magyar Halászatfejlesztési Operatív Program 2.1-2016. „Az akvakultúra területén történő innováció ösztönzése” című intézkedés keretében a Szent István Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete és az Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvostudományi Intézete alkotta konzorcium 741.479.536 forint támogatást nyert el. A konzorcium a támogatással megvalósuló projekt kutatási és innovációs eredményeit tudományos publikációk formájában is megjelentette több referált tudományos folyóiratban. Továbbá hazai és nemzetközi tudományos előadások formájában is beszámolt az eredményekről - számolt be róla a Szent István Egyetem weboldala.