5 mondat kavarta fel az ENSZ Óceán-konferenciájának állóvizét

Portugália fővárosában, Lisszabonban gyűltek össze a világ vezetői, hogy az ENSZ Óceán-konferenciáján együtt vitassák meg, hogyan lehetne megakadályozni az óceánok további pusztulását. Az Euronews szedte össze azt az 5 kijelentést, mely a leginkább felkavarta az állóvizet. Cápák, idősek, bennszülöttek, korallok és generációs különbségek a középpontban. A világ jövője múlik az óceánok védelmének javításán.

Tanuljuk meg szeretni a cápákat! Óriási tapssal fogadták a búvárlegenda Sylvia Earle válaszát, mikor arra a kérdésre, hogy mit kéne tennünk, hogy megóvjuk a világ egyik legkevésbé kedvelt ragadozóját, a cápát, a válasza az volt: ahelyett, hogy félünk tőle, szeressük meg. Ha ezt sikerülne megtennünk, az már óriási hozzájárulás lenne az óceán egészséges ökoszisztémájának helyreállításában – érvelt Earle a Greenfo szerint.

A cápapopulációkat nagyon rosszul érintette az úgynevezett “úszólevágó gyakorlat”. Ez azt jelenti, hogy a lehalászott cápának csak az uszonyait vágják le, a megcsonkított, eladás szempontjából értéktelen testet pedig visszadobják a tengerbe.

Míg az uszonyt eladják Délkelet-Ázsiába, ahol a mai napig csemegének számít a belőle készült étel, az uszonyait elveszítő cápa életképtelen. A vízbe visszatérve lesüllyed az óceán aljára, ahol megfullad vagy kivérzik. A portugál légitársaság, a TAP a konferencián bejelentette: csatlakozik a Flywithoutfinns.org kezdeményezéshez, elsősorban azzal, hogy soha többé nem fuvaroz cápauszonyt.

Hallgatni az idősebbekre és a bennszülöttekre

A tenger- és óceánpartokat érintő, azokat védő lépésekről beszélgetve újra és újra felvetődött annak a szükségessége, hogy a döntéshozatal és tervezés során az ott élő helyiek és bennszülöttek tudását is alapul kell venni. Különösen igaz ez az új “Marine Protected Areas” (tengervédelmi területek) esetében. A Salamon-szigetek környezetvédelmi minisztériumát képviselő Melchior Mataki az összegyűlteknek azt mondta: az őseink szerint a “két szemmel” néző megközelítést kell használnunk” – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tudományos tények mellett a helyiek tapasztalatait is alkalmazzuk az óceán védelme érdekében. “Az óceán irányítása valójában az emberek irányítása és egy folyamat” – tette hozzá.

Ha nincs korall, az olyan, mintha a szárazföldön nem lennének fák

Előrejelzések szerint a korallok legnagyobb része az évszázad végére eltűnik a tengerekből. “Ha nincsenek korallok az olyan, mintha nem lennének fák” – mondta az ENSZ különmegbízottja, Peter Thomson. “500 millió ember megélhetése függ világszerte a koralloktól. De akkor miért nem vigyázunk rájuk?”

Pedig a közmegegyezés szerint a korallok védelme és fenntartása megéri a befektetett időt és pénzt. A természetvédelmi csoportok szerint a korallok jelentős része megmenthető lenne, ha a helyiek több erőfeszítést tennének és csökkentenék a káros, a szárazföldről a vízbe kerülő szennyezést és tiszteletben tartanák a már lefektetett halászati alapelveket. Carlos Duarte professzor a King Abdullah egyetemről még terveket is bemutatott arról, hogyan lehetne helyreállítani a korallok megbomlott egyensúlyát a Vörös-tengerben, olyan korallfajtákkal népesítve be a tengert, melyek természetes módon adaptálódtak a magasabb vízhőmérséklethez. Az általa képviselt megközelítés a technológia és a tudomány közös határmezsgyéjén járnak, és a jelenlévők közül sokan üdvözölték az ötletet - írták.

A szárazföldről a vízre helyeződik át a hangsúly

John Bell, az Európai Bizottság Kutatásért és Innovációért felelős biztosa szerint a klímaváltozás szárazföldet érő hatásai miatt a hangsúly csak túlságosan lassan terelődik az óceánnal kapcsolatos problémákra. Pedig már most óriási károkat okoztunk az óceánok ökoszisztémájában a túlhalászással, a szennyezéssel és a rossz óceángazdálkodással. A klímaváltozás az óceánokat egyre melegebbé teszi, a vízszint egyre feljebb kúszik. A víz egyre savasabb lesz – és ami a legrosszabb: lassan semmit sem tehetünk, hogy legalább lelassítsuk ezt a folyamatot.

Ezzel egy időben azonban fontos megemlíteni, hogy néhány területen az erőfeszítések kezdenek végre eredményeket hozni. 2022 végére várják az elkészülését annak a közös tervezetnek, mely a tengerek kezeléséről rendelkezik és sok szó esett arról is, hogyan kell majd az idén márciusban megszavazott, az óceánok műanyagszennyezését tiltó ENSZ-határozatot alkalmazni.

Több ország jelentette be azt is, hogy a ’30-ért 30′ világméretű kezdeményezés keretében védett tengeri területeket hoznak létre – ez utóbbi annyit jelent, hogy az adott ország kormánya vállalja, hogy 2030-ig az általa birtokolt szárazföld 30 százalékát nyilvánítja védetté – ezzel párhuzamosan pedig a tengeri területeinek 30 százalékát is.

“Talkin’ ’bout my generation” - beszélni az én generációmról

A konferencia nyitóeseményén adott interjújában Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára az angol rockbanda, a The Who ikonikus sorait idézve magára és “saját generációjára” vállalta a Föld jelen- és jövőbeli állapota miatti felelősséget. Szavai szerint ő és a baby boomerek generációja “a felelős azért, hogy ma háborúban állunk a természettel, hogy klímaváltozással kell szembenéznünk, hogy a jelenlegi helyzetet már nem tudjuk uralni. Drasztikus, azonnali kibocsátáscsökkentésre van szükség” – tette hozzá az Euronews.