40 milliárd forintnál is többet vett fel a magyar agrárium a Növekedési Hitelprogram Fix kamatú változatából

A Magyar Nemzeti Bank felmérései szerint a korábbi támogatott hiteleknél a cégek döntő többsége a kevésbé kiszámítható, változó kamatozású konstrukciókat választotta, ezért is hirdette meg idén januárban a jegybank – a kamatkockázatot csökkentve – a Növekedési Hitelprogram Fix változatát. Az első féléves statisztikák azt mutatják, hogy a lehetőséggel főként a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem cégei élnek.

Az OTP Bank közleménye szerint a Növekedési Hitelprogram legújabb elemeként januárban indult a kedvezményes kamatozású, vállalkozói hitel- és lízingkonstrukció, a Növekedési Hitelprogram Fix. Ennek célja, hogy a vállalati hitelállomány nagyobb arányban álljon fix kamatozású hitelekből, így csökkentve a kamatkockázatot. A Magyar Nemzeti Bank felmérései azt mutatták, hogy korábban a vállalkozások sokkal szívesebben választották a rövid távon kedvező, alacsony költségű, de változó kamatozású megoldásokat. A teljes hitelállomány 80 százalékát az ilyen konstrukciók tették ki. Sajnos éppen azoknál a vállalkozásoknál volt népszerűbb a jegybanki alapkamatot követő, változó kamatozású hiteltípus, amelyek likviditása gyengébb - idézte a pénzintézet közleményét az Agrárszektor.

A vállalkozások 2016-ban és 2017-ben közel 14 ezer szerződést kötöttek a Növekedési Hitelprogram keretében. Az egy ügyletre jutó átlagos szerződéses összeg meghaladta a 31 millió forintot. Az NHP Fix is elterjedt, a konstrukció bevezetésének első 6 hónapjában több mint 6 ezer vállalkozás összesen 7635 ügyletben 175 milliárd forint értékben jutott forráshoz. Ugyanakkor a vállalkozások egyelőre kisebb összegű hitel- és lízingügyleteket kötnek, mint a korábban elérhető konstrukciókban, az átlagos szerződéses összeg ugyanis egyelőre még kevesebb, mint 23 millió forint.

Érdekes, hogy az NHP Fix esetében jóval nagyobb arányban találhatóak a lízingkonstrukciók

A program korábbi ütemeinél a lízingügyletek nagyjából a kihelyezések 20-25 százalékát érték el, idén viszont a konstrukciók összértékének már csaknem felét teszik ki. Ez azért is jelentős arány, mert a lízingügyletek átlagosan kisebb összegűek. A mikrovállalkozások esetében a lízingügyletek aránya 50 százalék feletti: 87,3 milliárd forintból 44,1 milliárd a lízing. A kisvállalkozásoknál 44 százalék (51,1 milliárdból 22,3 milliárd forint), a közepeseknél pedig ez az arány 28,4 százalék (36,3 milliárdból 10,3 milliárd forint).

2015-ben a kereskedelem, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar cégei vették leginkább igénybe a támogatási formákat fejlesztéseikhez. Négy éve ezek a vállalkozások igényelték a Növekedési Hitelprogram kihelyezéseinek több mint 56 százalékát, majd ez az arány 2017-re 30 százalékra csökkent. Főként azért, mert az említett ágazatokban az igényelt hitelek összege 2 év alatt jelentősen csökkent, míg az ingatlanügyletekre igénybe vett összeg ebben az időszakban enyhén visszaesett. Ezért fordulhatott elő, hogy 2017-ben a kedvezményes-konstrukciók több mint negyedét ingatlanügyletekre költötték.

Vitte a prímet az agrárium

Az NHP Fix első 6 hónapjában viszont ismét a mezőgazdasági ágazat képviselői éltek leginkább az NHP Fix lehetőségével – az összes kihelyezés 22,8 százaléka került az agráriumba. Ezt a feldolgozóipar több mint 14, illetve a kereskedelem nagyjából 13 százalékkal követte. A felvett források összegét vizsgálva az említett 3 ágazat szereplői egyre aktívabbak. A mezőgazdaság cégeihez nagyjából 40 milliárd forint került az első fél évben, míg a feldolgozóipar vállalkozásaihoz 25, a kereskedelem képviselőihez pedig hozzávetőleg 23 milliárd forint csoportosult át.