4 milliót fizetnek a külföldiek, hogy állatorvosok lehessenek Budapesten

Ötszörös a túljelentkezés Magyarország egyetlen állatorvosképző intézményébe, amely a maga nemében egyike a legjobb négy európai intézménynek – mondta a Világgazdaságnak Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora. A hazai állatorvosképzés egyedülálló módon a magyar mellett angol és német nyelven is folyik, a világ közel 50 országából érkeznek hozzájuk diákok. A gazdasági lap interjúját szemléztük.

Három év után újra önálló intézmény az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE). Miért történt ez?

Így sokkal több pályázati lehetőség nyílt a számunkra, gyakorlatilag a korábbi ötszöröse. Másrészt az idegen nyelvű képzés miatt volt fontos számunkra az autonómia, és azért, mert a projektjeink különböző tudományos kutatásokra és innovatív fejlesztésekre terjednek ki. Amikor 2012-ben kineveztek az egyetem rektorának, megfogalmazódott bennem, hogy újra önállóvá tegyem a hazai állatorvosképzést. Ez 2016. július 1-jén meg is történt, az észszerűségét szerencsére ma már senki sem vitatja.

Ötszörös a túljelentkezés az egyetemre. Hogyan alakul a hallgatói létszáma?

600-an jelentkeztek a hazai 120, állami finanszírozású helyre, de az idegen nyelvű képzésre sem veszünk fel mindenkit. Az egyetem akkreditációja 2 ezer főre szól, 663 magyar hallgatója van, az idegen nyelvű képzésre 1178-an járnak. A hazai felsőoktatásban az ÁTE-n tanul a legtöbb idegen nyelvű hallgató. Az állatgyó­gyászatot 63 százalékuk angolul vagy németül sajátítja el. Többségük Németországból jött – most csaknem 250-en vannak –, de sokan érkeznek Norvégiából, Írországból, Angliából, továbbá Japánból és Dél-Koreából is. Nagy az érdeklődés, 52 országból vannak hallgatóink. A külföldi hallgatók nemcsak azért fontosak számunkra, mert árbevételt generálnak, hanem azért is, mert igazi nemzetközi pezsgést hoznak a budapesti, István utcai campusba.

Mennyibe kerül egy év egy külföldi hallgató számára az egyetemen?

A hazai hallgatók egy diák kivételével állami finanszírozású képzésben vesznek részt, a külföldiek pedig évente 12 ezer eurót, vagyis csaknem 4 millió forintot fizetnek. A 98 európai állatorvosképző intézményen belül hetediknek a budapestit akkreditálták, az állatorvosképzők rangsorában pedig a negyedik helyen vagyunk. Az akkreditáció annyit jelent, hogy a budapesti állatorvosi diplomát szinte a világ összes táján elfogadják.

Hamarosan átalakul az ÁTE oktatási rendszere. Miért történik ez?

Az állatorvosképzésben világszerte általános oktatást kapnak a hallgatók, ez most Budapesten tizenegy félév, amit 12 félévesre kívánunk bővíteni. A rendszer átalakításával az állatgyógyászati hiányszakmákat szeretnénk csökkenteni úgy, hogy a 12. félévben történne a napi kompetenciák hatékonyabb elsajátítása és állatfajonkénti specializáció. Világjelenség, hogy a kutya- és macskatartás elterjedésével főleg a társállatok miatt választják az állatorvosi egyetemet a hallgatók.

Megdöbbentett annak a szeptemberi kutatásunknak az eredménye, amelyben 100 hallgató közül csak 12 válaszolta azt, hogy gazdasági haszonállatokkal kíván foglalkozni.

A leendő állatorvosok a duális képzés mintájára 3 éve foglalkozhatnak fél-fél évet lovakkal, juhokkal, szarvasmarhákkal, sertéssel, baromfival és őshonos állatokkal. Az év végére már 28-an jelezték, hogy szívesen dolgoznának haszonállatokkal, gazdaságokban is. Beindult az az ösztöndíjrendszerünk, amellyel a nagy gazdaságok és gyógyszergyártók motiválják a hallgatókat, hogy ne forduljanak el a haszonállatoktól.