3 ok a fehérjenövények kitörésére!

Van élet a kukoricán túl is, hamarosan eljöhet a fehérjenövények ideje. Az új, 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklus végéig beerősíthetünk ezen a téren. El is áruljuk, hogy mik utalnak arra, hogy éveken belül népszerűbb lesz pl. a szója vagy a borsó a növénytermesztők körében.

Minden a GMO-val kezdődött

Az év során többször lehetett hallani a GMO-mentes élelmiszerekről, termelésről, lehetséges védjegyekről. Kiemelt ügy ezen belül, hogy az uniós országok csökkenteni kívánják az importfehérje-függést az állati takarmányok terén. Ez pedig úgy érhető el, ha növeljük a saját, alternatív fehérjeforrásainkat, szóját, borsót ültetünk. Csak úgy senki nem fog a kukoricája, búzája helyett fehérjenövényekkel foglalkozni, így várhatóan jelentős támogatási összegekre lehet majd pályázni ezen a területen.

Támogatásokkal ösztönzik a termesztést

Hazánkban minden eddiginél hatásosabban ösztönzik majd a GMO-mentes szója termesztését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2020-ig hektáronként 60.000 Ft támogatást lehet majd igényelni. A becslések szerint ez még tovább növelheti a jelenlegi 72 ezer hektáros termőterületet, 5 éven belül elérhetjük a 120 ezres méretet. Egyre több a célzott, termeléshez kötött támogatás, amivel a munkaigényes és piacilag érzékenyebb mezőgazdasági ágazatoknak próbálnak kedvezni. 2020-ig több mint 80 millió euróra (évi 13,5 millió euró) lehet pályázni a területalapú támogatásokon felül a szemes és szálas fehérjenövények termeléséhez!

Évi 13,5 millió euró támogatási összeg szemes és szálas fehérjenövények termesztéséhez

A 2015-2020-as KAP egyik fő célja, hogy a vetésváltást ösztönözze. A szója ezen a téren is remekel, megtörheti a gabonacentrikus növénytermesztést. Kiváló elővetemény más kultúrákhoz a nitrogén-megkötő képessége miatt. A zöldítés is egyre nagyobb teret kap. A követelmények teljesítésének egyik legjobb módja szintén a szója lehet. A szemes fehérjenövényekre, köztük a szójára és a borsóra, elkülönített összeget területarányosan osztják le a kifizetésre jogosult termelők között. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az 1 hektárra jutó támogatás attól függően változik, hogy a jogcímre mekkora területtel jelentkeznek be a gazdálkodók.

Példaként nézzünk egy szójatermesztéssel foglakozó termelőt, aki megkapja az összes elérhető közvetlen támogatást, miből is épül fel:

A termesztés ösztönzését segítheti a következő évek öntözésfejlesztési programja és a növekvő piaci kereslet is.

A piac is elismeri

Sőt, meg is fizeti! Egyre jelentősebb a kereslet a GMO-mentes szója iránt mind Európában, mind Magyarországon, még annak ellenére is, hogy drágább. És ki ne szeretné, ha a munkáját anyagilag is megbecsülnék?

Forrás: magyarszoja.hu, primag.hu, szojaextruder.hu