100 milliárd forint támogatás és szakmai segítség jön a magyar biogazdálkodás bővülésére

Egynapos online konferencián tekintette át az agrárszakma a hazai ökológiai gazdálkodás aktuális trendjeit és kihívásait. A fókuszban az Agrárminisztérium gondozásában megjelent Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért (ÖCST) című stratégiai dokumentum állt. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) által szervezett programon az ágazat hazai vezetői, a szekcióüléseken az adott témakörök gyakorlati specialistái tartottak előadásokat. A szakmai napot dr. Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára nyitotta meg, felhívva a figyelmet arra, hogy az ökológiai gazdálkodás erősen tudásintenzív műfaja a mezőgazdasági termelésnek. Ezért kiemelt szerep jut a jövőben a képzési, tanácsadási és innovációs rendszereknek, amelyekre minden eddiginél több uniós és hazai forrást biztosít a minisztérium.

Az elmúlt években nagyon impresszív fejlődést láthattunk, hiszen van egy olyan mutatószámunk, ami alapján az ökológiai művelésbe vont területek arányát nézve a harmadik legnagyobb nettó területnövekedést Magyarország produkálta az elmúlt időszakban: 2020-ra 6,12 százalékos területmértéket értük el. Ennek a részaránynak a 10 százalékra való emelését céloztuk meg felelősen és reálisan 2027-ig az Ökológiai Cselekvési Tervben”– utalt köszöntőjében a fő célkitűzésre a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Már döntés született a 2022-25-ös támogatások többségéről 

A minisztérium adatai alapján március végéig 90 %-ban már elbírálták az ökológiai gazdálkodásra beérkezett legutóbbi, 2021-es pályázatokat. A döntések alapján 3400 gazdálkodó, mintegy 150.000 hektárral kapott éves szinten 33 milliárd forintos ígérvényt a következő hároméves időszakra. A maradék 10% pályázatról hozott döntéseket rövidesen szintén közzéteszi a minisztérium, annyi azonban már most

látszódik, hogy a támogatott területek 60 %-a szántó, így az eddigi gyeptúlsúly megfordulni látszik az öko ágazatban.

Az Agrárminisztérium nem csak ennél a pályázatnál döntött az ökológiai gazdálkodás forráskeretének megnövelése mellett. A szaktárca szándékai szerint az új KAP jelentős beruházási forrásainak kihelyezésénél az alap 50%-os támogatás intenzitáson felül plusz 10% támogatásintenzitásra számíthatnak az ökológiai gazdálkodást, ökológiai termék előállítást folytató gazdálkodók. Forrást biztosítanak továbbá egy új, hazai öko védjegy megteremtéséhez is.

A képzés kulcsfontosságú, a fiatalítás elkerülhetetlen

A szakmai szereplők egyetértenek abban, hogy a sikeres ökológiai átálláshoz a gazdáknak szaktanácsadásra, hozzáférhető piaci adatokra, termékpálya fejlesztésekre és értékesítési együttműködésekre van szükségük. A tudásátadás az új kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása tekintetében is kulcsfontosságú. Továbbá szükség van olyan hozzáértő szakemberek képzésére, akiket a gazda bevonhat a mindennapi munkába. Nélkülözhetetlenek tehát a bemutatóüzemek, a jól felszerelt öko tangazdaságok, és a megfelelő szak- és felsőoktatás megteremtése.

Jó külföldi gyakorlatok

A tanácskozáson néhány érdekes nemzetközi tendencia és a cselekvési tervet kiegészítő agrárprogram is elhangzott. Nyugat-Európában már jó ideje elsősorban városból vidékre vándorolnak a fiatalok. A hazai, 2030-ig meghirdetett “Megújuló vidék, megújuló agrárium” program bemutatása során

dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár ismertette azt a generáció váltásra irányuló jövőképet és eszközrendszert, amellyel növelni szeretnék a 40 év alatti gazdálkodók számát.

A fiatalítási célokkal párhuzamosan pedig fontos a szakképesítéssel rendelkező gazdálkodók arányának megkétszerezése is. A fenntarthatóság, a digitalizáció és az innováció fontos hívószavak lehetnek a fiatalok megszólításához.

A gazdákat bevonó biogazdálkodás témájú kutatások nélkülözhetetlenek

A tanácskozás során dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője a kutatóintézet On-farm kutatási hálózatáról tartott előadást. A szakember egy konkrét példán, a gabona fajtateszteken keresztül emelte ki a módszertan előnyeit. 

"Tíz évvel ezelőtt indítottuk el az On-farm kutatást, azzal a célkitűzéssel, hogy gyakorlatias, a mindennapi gazdálkodásban hasznos eredményeket érjünk el. Olyan kutatásokat valósítsuk meg, ami összeköti Magyarországot a nemzetközi tudományos élettel, miközben támogatja a termékpálya fejlesztést, aktívan bevonva az innovációba a helyi gazdaság szereplőit, a termelőket, a feldolgozókat és a szaktanácsadókat.” – emelte ki az On-farm kutatások célrendszerét dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.

„A részvételi kutatáson alapuló, élő laboratórium módszerrel a mai napig olyan, a gyakorlatban alkalmazható kutatási eredmények születnek, amelyek a gazdálkodók által fontosnak talált problémákra adnak választ és versenyképességüket növelik.” – tette hozzá a szakember.

 Adatalapú rendszerekkel mutatták be a jövedelmezőséget

A szakmai napon a résztvevők adatokkal alátámasztott képet kaptak az ökológiai mezőgazdaság hazai helyzetéről, a bio termelés jövedelmezőségéről és biodiverzitásra gyakorolt pozitív hatásáról, valamint szóba kerültek azok az elvárások is, amelyeket a szakma egy új hazai öko feltételrendszerhez és védjegyhez fog kapcsolni. 

A délutáni szekcióülések olyan kiemelt kutatási témákat érintettek, mint 

• a talajvédő gazdálkodás eszközei, 
• az élő sorköztakaró növényzet tápanyag- és vízellátásban betöltött szerepe, de szó volt 
• a palántanevelésben alkalmazható tőzeghelyettesítési lehetőségekről is. 

Digitalizáció és agráradat

A digitális átálláshoz kapcsolódó szekcióban az adat és az információ állt a középpontban; a legeltetett húsmarha ágazatban használható precíziós állattenyésztési megoldásokat és gyakorlati tapasztalatokat mutatták be a szakemberek. Az előadások megtekinthetőek az ÖMKi YouTube csatornáján. 

7 fontos terület az ökogazdálkodás fejlesztésére

A Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért az ágazat 2022-2027 közötti fejlesztési intézkedéseit határozza meg. 

Az új Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért hét cselekvési terület köré csoportosítva fogalmazza meg a 2022-2027 közötti időszak teendőit:

─ A hazai KAP támogatási eszközök rendszerszintű összehangolása az ökogazdálkodás fejlesztése érdekében;

─ Az ökológiai gazdálkodást előmozdító hazai kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) megerősítése, egyúttal a hazai agrár KFI műhelyek sikerességének fokozása az EU fenntarthatóságot szem előtt tartó Horizon Europe kutatási keretprogramjában;

─ A 21. századi technológiát alkalmazó ellenőrzési és tanúsítási rendszer kibővítése, a fogyasztói bizalom megerősítése, valamint a gazdálkodói adminisztrációs teher csökkentése.

A fotók forrása: Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet